Egy fészekalja tudós
A Vendl család története

Nevezetes, több generációs orvos- illetve jogász-dinasztiákról bőven hallhatunk, de az igazán különleges, hogy egy családban három gyermekből is egyetemi tanár legyen. Méghozzá egy meglehetősen ritka szakterületen, a földtudományok körében. Születési sorrendben: 
dr. Vendl Aladár (1886 – 1971) Budapesten (a  Műegyetemen), dr. Vendl Mária (1890 - 1945) Debrecenben, míg dr. Vendel Miklós (1896 - 1977) Sopronban kapott katedrát. Nézzük meg a családi hátteret, hogy mit sugallnak a dátumok, helyszínek szüleik, nagyszüleik anyakönyvi bejegyzéseiből.

vendl_csalad.jpg


Négy egyetemi tanár egy családban,
az Új idők 1941-es és a Földtani Közlöny 1998-as száma alapján.
1. dr. Dudich Endréné dr. Vendl Mária, 2. idősebb Vendl Aladár, 3. dr. Dudich Endre,
4. dr. Wendel Miklós, 5. dr. Vendl Aladár.

A Wendl ősök Bajorországból származnak, a dédapa, Wendl János Fertőszéplakon szolgált jószágigazgatóként az Eszterházy családnál. Wagner Barbarától tíz gyermeke született 1804 és 1824 között, közülük három lánynak és egy fiúnak ismerjük leszármazottait. Mindhárom leány gazdatiszthez ment feleségül és az utódaik ma is élnek. Wendl Károly, az egyetlen felnőttkort megérő fiú utolsó előttiként, 1822-ben született. Bécs mellett, Mariabrunnban tanulta az  erdészetet, és munkája során bejárta Magyarország nagy részét. 24 éves korára főerdésszé nevezték ki Tamásiban, Tolna vármegyében (szintén Eszterházy birtok). Ebben az időben vette feleségül báró bebenburgi Karge Máriát, egy harmincadtiszt (adószedő) leányát Budán, a Felsővizivárosi plébánián. A házaspár első gyermeke itt Budán, vélhetően az asszony szüleinél látta meg a napvilágot 1848-ban. Képzelhetjük, milyen lehetett pár héttel a márciusi forradalom kitörése után, április közepén felutazni Tamásiból a keresztelőre! Majd Károlyt rövid időre visszahelyezték szülőhelye szomszédságába Csapodra, ahol szintén született egy gyermekük, aki kétéves korában elhunyt.

Ezután az ország másik végébe, Bódvaszilasra kerültek (itt is született egy gyermek), majd Szokolyára, Nógrád megyébe költöztek, ahol két gyermekük született, 1860-ban Aladár, és két évvel később Vilhelmina. Az utóbbi nem érte meg a felnőttkort. Talán a sok költözésből lehetett elegük, vagy Károlyt vonzotta az új szakmai kihívás, de kilépve az Eszterházyak szolgálatából ő lett a kalocsai érsek főerdésze és többet nem vándoroltak. Wendl Károly Kalocsán élt haláláig, 1907-ig. Itt dolgozta ki a futóhomok fásítással történő megkötésének technológiáját, az akácfa csemeték nagyüzemi előállításának módszerét, lásd az Erdészeti Lapok 13. évfolyamában megjelent előadását 1874-ből.

idosebb_vendl_aladar_szuletesi_bejegyzese.jpg

Idősebb Vendl Aladár születési bejegyzése (Forrás: FamilySearch adatbázisa)

Az 1860-ban született Vendl Aladár kisgyermekkorát a nógrádi erdők ölén élte, de iskoláit már Kalocsán végezte, majd francia-magyar szakon szerzett egyetemi diplomát. Egy évet Párizsban töltött ösztöndíjasként az ott tanuló magyar diákok önsegélyező egyletének volt titkára. Miután hazatért, Kalocsán feleségül vette a francia ősökkel is rendelkező de Móder Annát. Tanári diplomájával csak az erdélyi Ditrón kapott állást, mint a polgári iskola igazgatója. Gyermekeinek többsége ott született. Elsőnek Aladár 1886-ban, másodiknak Kornélia Kalocsán, a nyári szünidő alatt 1888-ban és mindössze három évet élt. Harmadiknak Mária látta meg a napvilágot, negyediknek Károly, ötödiknek Józsa és hatodiknak, immár Sopronban Miklós 1896-ban.

Mind az öt felnőttkort megért gyermek egyetemet végzett, ami akkoriban még a fiúk között sem volt szokványos, nem is beszélve a két leányról, akik előtt csak pár évvel korábban nyílt meg az egyetemi tanulmányok végzésének lehetősége. Józsa apja nyomdokán haladva magyar-francia szakos tanár lett, Károly jogászként szerzett doktorátust, adótisztként dolgozott, de féléves házasként egy betegség 26 éves korában elvitte. A további három Vendl testvért meg elvarázsolta az ásványok világa, mellyel apjuk korán megismertette őket. Mária egy nyilatkozatában említette, hogy apjuk amatőr természetbúvárként ugyan, de komolyan foglalkozott földtudományi kérdésekkel. Hivatásválasztásuk szép példája annak, hogy a gazdatiszt dédapa, az erdész nagyapa szeretete, megbecsülése az élő természet iránt milyen jól megfér, tulajdonképpen egy tőről fakad az élettelen természet szépsége iránti fogékonysággal.

vendl_aladar_halotti_bejegyzes.jpg

Dr. Vendl Aladár halotti anyakönyvi bejegyzése (Forrás: FamilySearch adatbázisa)

 

Vidóczy Tamás

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület
www.macse.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://csaladtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr6315977454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.07.05. 03:54:38

Bakker, szerencsétlen asszony, 10 gyereket szülni...
Jól megfogtam én is a poszt lényegét.
:D

Almandin 2020.07.05. 13:23:39

@geegee: Akkoriban nem volt ritkaság a 10 gyereket szülő nő. Eleve magas volt a gyermekhalandóság, ezért egy-két gyerekkel még nem volt biztos utódlás. Másrészt nem voltak hatékony fogamzásgátló módszerek sem. A nem létező nyugdíjrendszer miatt pedig kellettek az utódok, mert aki netán megérte az öregkort (jóval kevesebben, mint ma), vagyon hiányában éhen halt, ha nem voltak gyerekei.

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapja

macse.gif

Facebook oldalunk