Még a Habsburg-önkényuralomban született, aztán túlélte a Monarchiát, a Horthy-korszakot, az I. és II. világháborút, Tanácsköztársaságot, Trianont, orosz frontot, kommunista hatalomátvételt – ő pedig családjának élt és túlélt mindvégig.

Szűrszabó Lídia, a kutatott család ősanyja, mi több, a család létezésének átmentője a 19. századból a 20. századba, akit a család mai idős tagjai még ismerhettek közel száz évet élt meg, miközben ország és világ többször is felfordult körülötte, életét pedig tragédiák sorozata rázta meg. De mindent túlélt – és ami nem öl meg, az még erősebbé tesz, szól a mondás.

1863. október 29-én születik Siófokon, Szűrszabó József és Szalai Erzsébet elsőszülött leányaként. Atyja, Szűrszabó József (1841-1918), „eszes, ügyes, gazdag és kissé gőgös ember volt” – áll a régi családtörténetben. Szűrszabó József egyrészt az 1870-es és '80-as években Siófok község bírója, vagyis településvezetője, igen aktív közéleti szereplő a községben; és emellett hosszú évtizedekig igazgatósági tagja a siófoki takarékpénztárnak. Feleségével, Szalai Erzsébettel (1839-1923) hosszú életkort élnek meg, és utolsó éveikben lányukkal, Lídiával együtt nevelik saját árván maradt dédunokájukat Rudolfot.

Mind a száraz adatok, mind a személyes visszaemlékezések szerint Lídia, akit a későbbi nemzedékek „Nagyusként” ismernek, a vagyonosként számon tartott siófoki Szűrszabó családból származik, 19 évvel fiatalabb a férjénél, Karlberger Jánosnál, akivel 1879-ben, 16 éves korában házasodik össze.

Lídia 17 évesen, 1880-ban szüli első gyermekét, Karlberger Rudolfot. Majd 1883-ban Lujza érkezik, akit viszont 6 évesen elveszítenek. Egy évvel később, 1890-ben viszont még egy gyermek születik, Mária. Eközben ő maga de facto a siófoki Karlberger-vendéglő vezetője is a visszaemlékezések alapján, könnyelműbbnek tartott férje mellett.

A dolgos élet mellett korán kezdődnek a személyes tragédiák. Fiatalon elveszíti kislányát. 1903-ban meghal férje: 40 évesen lett özvegy, de a vendéglőt tovább viszi. 1909-ben aztán hirtelen betegségben meghal fia, Rudolf, majd „utána hal” annak felesége, Lang Mária. Így Lídiára marad unokája, az ifjabb Rudolf nevelése. Egy évre rá, 1910-ben pedig elveszíti utolsó gyermekét, Máriát is, aki alig 19 évesen belehal a szülésbe, és meghal az újszülött is.

Lídia asszony addigra újra kell, hogy tervezze életét: 1909-ben, fia halála és a rá maradt 6 éves unoka miatt feladja a vendéglőt, amiről digitalizáltan fennmaradt korabeli apróhirdetések is tanúskodnak. „SIÓFOKON KARLBERGER Vendéglő bérbeadó haláleset miatt azonnal is elfoglalható — Karlbergerné” – áll a Friss Újság 1909. szeptember 25-ei számában.

A kutatott család egykori krónikaíró rokona így emlékezik vissza családfa-könyvében az asszonyra:

„Lidi néni kevés szavú, igen szorgalmas asszony volt, még öreg korában is állandóan tett-vett. Mint fiatalasszony a vendéglő vezetője volt. Sokan jártak hozzájuk ízletes kosztjáért. Férje halála utána feladja a vendéglőt. A fiával, Rudolffal lakik. Amikor az is meghal, szüleihez (Szűrszabóék) költözik, akikkel az unokáját, ifjabb Rudolfot nevelik. Amikor Rudi megnősül, Lidi néni, a nagymama is vele megy, és még a dédunokák nevelésében is részt vesz. Megéri a dédunokák házasságát, sőt még az ükunokákban is gyönyörködik. A családban mindenki Nagyusnak szólítja. Öregségében unokamenye, Irma ápolja, gondozza. 94 évesen hal meg.”

Idős korában, amikor már újra gyarapodó leszármazottai között él, még egy veszteség éri. 1943-ban hírt adnak arról, hogy „rövidzárlat következtében kigyulladt és leégett özv. Karlberger Rezsőné üzlete és raktára. Az üzletben sok ruhanemű, bútor stb. lett a tűz martaléka. A kár kb. 9700 pengő.”

A kutatott családban a mai napig fennmaradtak az emlékek róla. „Jó asszony volt, mindig jó szava volt”. Lídiát ifjú korában katolikus létére a siófoki zsidó iskolába íratták, „mert az volt a jó, az volt az előkelő”. Még idős korában is azzal ugratták az ükunokái, hogy mondja el a zsidó miatyánkot, mert arra is emlékezett még. Ugyanakkor nagyon szívesen szavalt, mondott is verseket, a hétköznapok során is. „Mindig rózsás arca volt.” Idős korában is gyorsan mozgott, a lábai jól bírták a tevékeny életmódot.

Utolsó éveiben, aggkorában kissé különcül viselkedett, „nagy gyűjtős, pakolós volt”, leszedte a fákról a gyümölcsöket, berakta az ágyába, és így tovább. Karácsonykor a fáról majszolt egy kis szaloncukrot, a kis ükonokák pedig dugós puskával lőttek rá. Egyik ükunokája lánykorában egyszer táncos előadást tartott a családnak és vendégeiknek, jelmezben, felékszerezve, és ahogy az előadás zajlott, mögötte az ablakból kinézett Nagyus, és úgy kommentálta: „Az nem igazi arany!” Egyszer éjszaka hallottak neszezést az udvaron. „Megint az öreganyátok vándorol...”. Kimentek hozzá, hogy miért köröz az udvaron, s azt mondta Nagyus: „Megyek a Karlbergerékhez...”, aztán szépen visszakísérték nyugovóra.

Szűrszabó Lídia, Lidi néni saját legszűkebb családjának tagjait eltemetve és túlélve, unokáját fölnevelve élte végig Magyarország újabb kori történetének számos korszakát és sorsfordulóját. Még a kiegyezés előtti Habsburg-uralomban született, túlélte a Monarchia évtizedeit, az első világháborút, a Tanácsköztársaságot, Trianont, a Horthy-korszakot, a 2. világháborút, a nácikat, nyilasokat, a szovjet megszállást, a Rákosi-diktatúrát, megélve még '56-ot és Kádár János hatalomra kerülését is. E sokat szenvedett és családját így is túléléshez segítő asszonynak utólagos igazságtétel, hogy 2024-ben több mint 30 leszármazottja éli életét szerte a hazában.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált adatok az anyakönyvi találatokról; 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írás, amely az idevonatkozó társadalmi-történelemi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból külön megbeszélés tárgya.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com