Családunk története - könyv és kutatás

2024.már.17.
Írta: mateni Szólj hozzá!

Amikor Luxemburgból vándoroltak ki Magyarországra

a591365c-d2b1-4d4d-b102-ac5a646859fa.jpg

Hazánk török háborúk utáni, 18. századi újjáéledése, a magyarok és számos betelepülő idegen nép közös, újbóli honfoglalása a pusztán maradt belmagyar, alföldi és dunántúli területeken érdekes történetek végtelen mennyiségét rejti magában - és még bőven lenne felfedezni való ebben az időszakban.

Számos mai magyar kutatja őseit, és sokan vannak közöttük olyanok, akik "sváb" eredetűek, s különösen kíváncsiak eredetükre. A "sváb" ugyanakkor egy gyűjtőfogalom, hiszen csak egy töredékük érkezett a délnémet Svábföldről. A valóság az, hogy a Német-Római Birodalom és a Habsburgok birodalmának megannyi területéről, vagy még azokon is túli távoli, egzotikus vidékekről érkeztek telepesek Magyarországra a 18. század folyamán.

A beérkezett és letelepedett bevándorlók nagy részének már nem deríthető ki a pontos eredete, hiszen a fennmaradt iratok és a régi anyakönyvek nagy része nem tartalmazza ezeket az adatokat. Szerencsések viszont azok a mai utódok, akiknek ősei olyan helyen éltek, ahol erre is fény derülhet. Ezek közül is kiemelkedik a Paks melletti, ma már Pakshoz tartozó Dunakömlőd falu, ahol az első telepesek pontos neve és származása is ismeretes.

A kutatott mai család egyik ősanyja, Türk Anna ősei a telepes faluként megszülető Dunakömlőd megmaradt régi dokumentumai miatt teljes mértékben megismerhetők, itt különösen érdekes történetek bontakoznak ki. Ezek a sokszor Európa túlsó feléről érkező felmenők többségében földmívesként, kisebb részben iparosként dolgoznak aztán a faluban. A Paks melletti Dunakömlődöt későn, de annál szervezettebben telepítik be II. József emberei 1785-ben, és megmaradt a részletes névlista arról, kik és honnan érkezve telepednek le Magyarországon, a Duna itteni nyugati partján. Közülük pedig értelemszerűen többen is a később Dunakömlődön születő Türk Anna felmenői. A szóba jöhető és ma már digitálisan elérhető, korabeli nyugat-európai anyakönyvekben több helyen pontosan meg lehet találni azon ősöket, akik később Magyarországra vándorolnak ki.

A szokásos vándorlási útvonal az volt, hogy a szerencsét próbálók – érdekes módon nem egyedülálló fiatalemberek, hanem jellemzően sokgyerekes családok – eredeti lakhelyükről akár sok száz kilométert gyalogoltak vagy szekereztek a Duna felső szakaszához, például Ulmba vagy Regensburgba. Ott hatalmas tutajokra szálltak más telepesekkel együtt, hogy elinduljanak lefelé a nagy folyón, el a távoli, ismeretlen Magyarország felé. Az utazás hosszú volt és veszélyes: hajóbalesetektől az útközben elkapott betegségekig, járványokig bármi megtörténhetett. Pontosan fel van jegyezve a kömlődi névlistákon, hogy vannak, akiknek családtagjai útközben haltak meg, vagy épp az első, kemény években hunytak el a dél-dunántúli ugar feltörése közben, a még alig-alig létező falujukban.

A megannyi ágról csak néhány történet:

Az első dunakömlődi Türk-ős, TÜRK Márton (1806-1842) felesége LUXENBURGER Erzsébet (1810-1855). Az ő dédapja, Martin LUXEMBOURG (1710-1776) még a német-francia határon fekvő Saar-vidék Hasborn városában dolgozik kereskedőként, felesége Catharina DENSINGER. Egyik fiuk, Peter LUXEMBURGER (1758-1831) dönt úgy, hogy szerencsét próbál Magyarországon, akkor már családos emberként: 1778-ban házasodik Catharina STEIN-nel (1751-1806), és 1785-ben az első telepesek egyikeként érkeznek Dunakömlődre. Fiuk, Antonius LUXEMBURGER (1783-1817) ekkor még alig 2 éves, és 17 évesen Kömlődön összeházasodik a 30 éves özvegy Theresia THEBANO-val. 1810-ben születik leányuk, Luxenburger Erzsébet, aki Türk Mártonhoz megy hozzá.

Fiuk lesz TÜRK György (1838-1900), aki molnárként dolgozik élete során, s neje Anna Maria VEINGARTNER (1843-1924). Az asszony anyai részről luxemburgi bevándorlók leszármazottja. A luxemburgi Eschdorfban élő Paul JUCHEM (1735-1784) és felesége, Cathérine EVERLING (sz.:1731) nyilván soha nem gondolt arra, hogy gyermekük majd egyszer Magyarországon köt ki, de Michael JOCHUM (sz.: 1754) úgy dönt, hogy ő is elindul e távoli földre. Az utazás során tragédia éri családját: meghal felesége és három gyermeke is, csak egy lány, Anna JOCHUM (sz.:1794) marad életben, aki 6 éves gyermekként utazza végig a Duna mentét új hazájáig. Ő mindössze 15 évesen megy hozzá Dunakömlődön a szintén luxemburgi származású Nicolaus HIRSCH-hez, és e házasságból születik HIRSCH Katalin (1801-1874), Anna Maria Veingartner édesanyja, mely leány aztán Türk György felesége lesz.

Türk György és Veingartner Anna fia lesz ifjabb TÜRK György (1863-1944), aki szintén dunai molnárként keresi és gyártja kenyerét. Az ő felesége KATTÁRI Anna (1863-1924), s leányuk lesz TÜRK Anna, a hartai ifjabb Máté Sándor majdani felesége. Ha a Kattári nevet szokatlannak találjuk, nem véletlen: Ősapjuk, Caspar Cartare (1746-1831) a mai francia földről, Lotharingiából, Dollenbachból érkezik 1785-ben Magyarországra, ő maga is francia lehet, s földművesként dolgozik. Kemény és kalandos életút végén is 81 évet él meg. Fia, Georgius CARTARI (1772-1830) Anna BOORMAN-nal házasodik, aki az apró luxemburgi Pintsch faluból Kömlődre érkezett Heinrich BOORMAN és Anna Maria Collin lánya.

Georgius Cartari fia KARTARY Antal (1810-1869; felesége: SCHÖNVEITZ Erzsébet), az ő fiuk pedig KATTÁRI Pál (1836-1921). E hosszú életű földműves felesége TUMPECK Terézia (1842-1911), aki anyai ágon további kömlődi betelepülők leszármazottja. Ez az ág a németországi Pfalzba, Armsheim közelébe vezet vissza. Jacob LACHER bíró volt a pfalzi hegyvidéki Medard településen: az ő unokája, Johannes Henricus LOCHER (1756-1810) vándorol ki 1785-ben Magyarországra, s az ő dédunokája lesz Kattáriné Tumpeck Terézia, Kattári Anna édesanyja, Türk Anna nagymamája. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

Kuruckodó labancok

 

kuruc.jpg

A rácsodálkozás után, hogy alpesi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik a kutatott magyar család, az érintett városka, a Stájerország és Karintia határvidékén fekvő Obdach nagyon aprólékosan adatolt, online is elérhető krónikájából kerültek elő újabb történetek a még régebbi helyi ősökről.

1642-es adat az obdachi anyakönyvben, hogy összeházasodik Matthias LEITNER pékmester, a Salzburg tartományból származó Andreas LEITNER fia Catharina JÄNŸ kisasszonnyal, aki a Bruck an der Mur melletti Kapfenbergben élő kovácsmester, Hans JÄNŸ leánya. A Salzburg környékéről érkező Matthias Leitner, valamint Catharina frissen betelepülő, ifjú házaspár, akik szülővárosukat és szülői házukat maguk mögött hagyva az egymást követő tűzvészekből újra meg újra feltámadó Obdachban próbálnak szerencsét. És meg is gyökereznek ott: Matthias Leitner a tisztes pékmesteri hivatás mellett a kisváros tanácstagja lesz, többször is említik Obdach krónikájában.

Házasságukból születik 1649-ben Eva LEITNER. Kamaszlány már, amikor a város és családjuk életét megroppantó tragédia következik be. 1664-ben nagy tűzvészben ég le Obdach, otthon és munkahely nélkül maradnak a helyi polgárok. A kétségbeesett obdachiak vezetője, a szintén mindenét elveszítő Jacob Gimpl városbíró egyenesen Lipót császárnak ír levelet, alázatosan kérve őt a segítség nyújtására, a korhoz passzoló barokkos körmondatokkal méltatva az uralkodót.

"Mindennél fényességesebb, leghatalmasabb és legtúlszárnyalhatatlanabb római császár, Magyarország és Csehország királya! Legkegyelmesebb császár, úr és örökös herceg! A római császári fenségnek kell ezen alulírottnak engedelmedével, szükségtől kényszeríttetve írnia, hogy sokat megélt, nyolcvanéves férfiként, császári őfelségét 17 évig bíróként szolgálva olyan szörnyű tűzvészt kellett átélnie, amiből a szegény polgárok alig tudták a magukon viselt ruhát kimenteni, és egyébként minden házunk, istállónk és állatunk hamuvá vált a tűzben. Házam újraépítésére, feleségem és gyermekeim eltartására az én idős koromban kell felhoznom azt, hogy a dicsőségében elhunyt III. Ferdinánd császárnak annak kegyelmes rendeletére az 1643-as esztendőben 300 arany kölcsönt adtam. Most saját szükségem és nagy károm miatt az osztrák udvari kamarához fordultam, de elutasítottak és türelemre intettek" – szól az alázatos kérelem.

A császár felvilágosítást kér kamarásaitól, de azt a tanácsot kapja, hogy ha Jacob Gimplnek visszafizetnék a rég felvett kölcsönt, azzal olyan lavinát indítanának el, ami a legsúlyosabban érintené a birodalom költségvetését. Így hát ismét türelemre intették Gimpl városbírót és károsult sorstársait, köztük helyi őseinket.

A kormányzat érdektelensége miatt a segítség nélkül maradt obdachiak megmakacsolják magukat, és elkezdik kijátszani a törvényt, hogy a nulláról ismét felépíthessék egzisztenciájukat. Még 1668-ban is azt a jelentést kapja a stájer tartományi vezetés Grazba, hogy az elégedetlen helyi polgárok, köztük Matthias Leitner passzív ellenállással dacolnak a nekik nem segítő kormányzat rendelkezéseivel. Nem folytatják szabályszerűen a piacozást, nem vezetik rendesen a számlákat, és az adózást is elkerülik, ahogy tudják.

Matthias Leitner épp ebben az esztendőben, 1668-ban tölti be a városbírói tisztséget. De mi is a feladata egy korabeli városbírónak? Leitnernek nyilván nincs könnyű dolga, hiszen háza és pékműhelye romjaiból kell magának és családjának újra megteremtenie a létezés kereteit, és egy időre az ő feladata lesz a romba dőlt város vezetése is. Az obdachi krónikából megtudjuk: a városbírókat évente választja szabadon a helyi polgárok közössége. Megválasztása után a bíró esküt tesz:

"Bírói hivatalomat hűséggel szolgálom, sem pénz, sem ajándék, sem barátság vagy rokonság, sem ellenségeskedés, gyűlölet, irigység vagy ellenszenv nem befolyásol, a szegénynek úgy mint a gazdagnak, a gazdagnak úgy mint a szegénynek jogot szolgáltatok ma és holnap úgy, hogy Isten előtt felelni tudjak érte. Úgy segítsen Isten, Szűz Mária, minden kedves szent és a szentséges Evangélium, ámen" – szólt az obdachi bírók esküje.

A városka bíróinak – hatalmuk jelképével, a bírói pálcával – akkoriban megvan a joguk élet és halál fölött rendelkezni, irányítják a helyi piacot, pénzügyeket és igazságszolgáltatást, az adók beszedését, a közrend fenntartását, az építkezések alakulását és még a szociális ügyeket is – az európai városok közösségei ősidők óta igyekeztek segíteni saját beteg, rászoruló tagjaiknak. Obdach bíróinak emellett természetesen a várost és szabadságjogait is védelmezniük kell a körülöttük létező feudális törekvésektől, nem beszélve az idegen ellenségekről.

Matthias Leitnernek bizonyára nem kevés terhet jelent a tűzvész utáni, kormányzati segítség nélkül maradt várost és közösségét irányítani, miközben családjáról is gondoskodnia kell, a túlélésre berendezkedett város fölött pedig már ott lebeg a központi kormányzat ellenőrzése. Az anyakönyv tanúsága szerint bírói esztendője után, 1669-ben halálozik el ezen ősapa.

Lánya, Eva Hanns Sigl pékmesterhez és későbbi városbíróhoz megy hozzá. Majdani dédunokájuk lesz Genoveva Sigl, akinek Jacobus Riedlmayrrel folytatott afférjából születik szerelemgyerekként 1762-ben az ifjabb Jacobus, aki felnőve kivándorol Magyarországra, s tőle ered a kutatott magyar család. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

A vámosi "boszorkányok" története

vamos.jpg

Be careful, what you wish for, mondja az angol; és igaz ez arra is, ha túl mélyre mész a családfakutatásban, és olyan dolgokra találsz, amik nem éppen szívderítőek, ellenben hátborzongatók.

A kutatott családunk ősei Tokaj-Hegyalja és Miskolc vidékéről származnak, s ahogy az egyes ágakat végigkutattam, eljutottunk a Szikszó melletti Sajóvámosig is, ahol a régi időkben Járdánházy és Demeter családnevű ősök éltek. Itt lakott Járdánházy György feleségével, Demeter Erzsébettel az 1700-as évek közepén, tudható meg az akkoriban elindított helyi anyakönyvből. Mindkét família nemesi rangú volt, ami ott és akkor nem sok különbséget jelentett életmódban bárki másétól, gazdálkodtak a saját kis földjeiken a két kezükkel, esetleg néhány emberükkel. A családtörténet kutatásának egyik legérdekesebb része, amikor az anyakönyvek jellemzően 18. századi közepi elindulása előtti korokból találok rá nevekre, történetekre – amikor már megérkezünk a mélyebb történelem korába.

Örülhettünk így, amikor rátaláltunk a sajóvámosi Járdánházy János ősapára, akit Rákóczi katonájaként listáztak egy 1704-es összeírásban – és néztünk nagyot, amikor egy egészen másik történetben kerültek elő ezek a családok Sajóvámosról: a helyi boszorkányperben.

1709-ben történt ugyanis, hogy egyre furcsább dolgokat véltek látni és hallani a helyiek, ami aztán a hatóságok tudomására jutott, és el is kezdtek vizsgálódni. A lényeg: néhányan, majd egyre többen boszorkányokat kezdtek látni, majd ezzel meg is vádolni más falubelieket. Térben távol, de időben egyáltalán nem távol vagyunk a salemi boszorkányperektől, nem beszélve a német vidékeken addig népirtásszámba menő, tömeges boszorkányégetéseitől.

Magyarországon jóval kisebb mértékű volt a boszorkányperek száma (emlékezzünk Könyves Kálmán híres boszorkányos kijelentésére, ami egyébként nem pontosan azt jelentette, amit sokan hisznek), és az 1500-as, 1600-as években az ország jó részének a mindennapi túlélés volt a tét a folyamatos háborúzásokban, nem volt szükség és igény egyéb bűnbakok kreálására...

1709-ben tombolt még a Rákóczi-féle szabadságharc, azon a környéken is, de a sajóvámosiak boszorkányokat kezdtek látni. A hatóságok vizsgálódásai, majd a per során egymás után jöttek elő a bizarr történetekkel.

Két nőt látott egy lepedővel Dellei Mihály 45 éves nemes két fia, akik Demeter János fiaival együtt dolgoztak a szőlőben. Dellei aztán utánuk ment az erdőbe, ahol furcsa tüzet látott. Egy másik helyi nő felbukkant egy házban, aminek az ajtaján állítólag nem ment se be, se ki. Ugyanezt a nőt, Karasznai Zsuzsát azzal is megvádolták, hogy feltámasztott egy döglött macskát.

A vádaskodásban a prímet Diószeghiné Demeter Sára vitte. A 30 éves fiatalasszony állításai egyfajta mágikus realista horrorrá álltak össze, Idézzük az erről szóló történet részletét:

"A tanúk egy része Diószeghi Tamásné Demeter Sára (30) elmondására alapozza tanúvallomását, akit állítása szerint többször is megkínoztak a boszorkányok. Kígyó üldözte, amikor az erdőben Szent György fokhagymát ásott a férjének és magának. Megjelentek a boszorkányok egy férfi, Teleky Péter képében Szent György éjszakáján is. Kinyitották az ajtót, szólítgatták Sárát, hogy keljen fel, egyen körtét. Beleharapott egybe, de majdnem kitört a foga, olyan volt, mint a kő. Nem akart többet enni, de a „sánta asszony” kényszerítette: „Egyél, kurva!” és pofon csapta. Még kettőt kivett, de azok is olyan kemények voltak, hogy az ablak összetört, amikor nekivágta. Ezután kicsalták az udvarra, ahol meg volt terítve az asztal. Ott a boszorkányok – akik között Ivocs Péterné, Karasznai Zsuzsanna, Sánta Annók és Kalos Pálné volt ott – kakasszóig, hajnalig gyötörték és táncoltatták. Egyedül a főbíró felesége, Kalos Pálné kérte őket, hogy ne öljék meg. Ekkor a falhoz vágták és otthagyták. Karasznai Zsuzsanna még egyszer utána ment, ki akarta tolni a szemét, mondván, Vadász Kata küldte, hogy ölje meg. Pünkösd szombatjától Demeter Sára a férjével együtt átköltözött Szilvási Györgyné Tóth Eörzsik házába, mert nem mertek már otthon lakni. Egy este ott is rájuk törtek, „majd ki hánták az ajtót a sarkából”. Diószeghi zavarta ki őket a házból. Szilvási Györgyné ezalatt nem aludt ugyan, de nem tudott megmozdulni, amíg el nem mentek. Állítása szerint a boszorkányok fojtogatták, amiért Sárát befogadta magához."

És így tovább. Mindez még helytörténeti kis színes is lehetne, de az ügyből nettó boszorkányper lett, amiben 67-en tanúskodtak (!), köztük kilenc Demeter-családtag, valamint a Rákóczi-katona Járdánházy János ősapa is. Az erről szóló tanulmány szerint egyesek nyilván a vádlottak ellen, mások viszont azok mint régi ismerőseik, barátaik védelmében szólaltak fel, megint mások pedig inkább azt vallották, ők aztán nem tudnak semmiről semmit.

És megszületett végül az ítélet: Karasznai Zsuzsannát, Nagy Borbálát, valamint a démonok kiűzése érdekében Ivocs Péternét és Lovász Mátyásnét is – hóhér általi kínzásokra, valamint máglya általi halálra ítélte a bíróság.

"Arra nézve kívánnya Magistratus Uram eő kglme Fiscussa, hogy a meg nevezet személlyek, mint afféle ördögi mesterségekben foglalatoskodó boszorkányok (…) másoknak rettentő példájára hóhér által megégettessék (…) complex társaiknak ki vallására nézve hóhér által meg kinoztassanak a bé vött szokás és rend tartás szerint. Anno 1709 die 5. Junii in Possessione Sajó Vámos."

Talán inkább mégis jobb, hogy a mai korban a másokkal szembeni frusztrációkat, ezotéria és bűnbakok iránti igényeiket, mindenféle babonás paráikat a Facebookon élik ki a népek.

Békesség a holtaknak.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Polgári Magyarország 1772

polgari.jpg

Amikor a hegyaljai, szőlőt termő, bort adó Mádról származó, anyai ági felmenőket kutatva rátalálunk a helyi urbáriumi vizsgálatokra az 1772-es évből, amiben Bodnár Jánost, a család ősatyját mint "hites tanátsi személyt" is kérdezik Mád dolgairól; és ezzel rátalálunk egy két és fél évszázada, mai utódai fölött nyolc nemzedékkel élt, írástudó ős saját kezű aláírására, miután a hatóságok jegyzőkönyvébe leszögezték, hogy "ezen Váross Lakosai mind Libertinusok Lévén, egy Örökös Jobbágy sints", és ők "minnyájan eleitűl fogva Szabad Emberek". 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Amikor alpesi szerelmi történetből ered egy komplett magyar család

obdach.jpg

Egy családtörténetünkből kiderül: egy osztrák alpesi kisvárosi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik egy egész magyar család.

Obdach városka Stájerország és Karinthia határán fekszik az alpesi hegyek között, s az aprólékos részletezettségű helytörténetben áll: itt élt az 1600-as, 1700-as évek fordulóján a piactéren több házat is birtokló Sigl pékcsalád, valamint Bartholomeus Sandtner helyi katolikus egyházfi és pénztáros famíliája. Jacobus Sigl pék és Susanna Santner házasságából születik aztán Genoveva 1741-ben.
Minden szép és jó lett volna – ha Jacobus pék nem hal meg fiatal családapaként 1748-ban. A megözvegyült Susanna egy év múlva hozzámegy a szintén pékmester Thomas Stüklerhez.

Genoveva leányuk nyilván az új családban nevelődik, de alig nő fel, amikor 1762-ben házasságon kívüli gyermeke, Jacobus születik egy bizonyos Jacob Riedlmayertől – áll az obdachi anyakönyvben.

Ez a Riedlmayer fiú egy bizonyos Johann Sulzernél dolgozik – aki a nemzedékek óta Obdach környékén kovácsmesterként és vashámor-tulajdonosként jegyzett Sulzerek aktuális családfője, a híres stájer vasipar egyik korai vállalkozója akkoriban. Riedlmayer legény foglalkozása „Hammerschreiber”, vagyis a vashámornál, vasműhelynél dolgozó írnok – tehát írástudó a fiatalember.

Az anya, Genoveva nevénél pedig ott áll, hogy Sigl pék leányáról van szó. És az, hogy „complex”, vagyis „bűntárs” a házasságon kívüli afférban.

És jönnek az újabb bonyodalmak: a megesett kismama, Genoveva édesanyja, Susanna egy év múlva meghal; ezt követően pedig mostohaapja, Thomas Stükler a saját nagy adósságai és elszámoltatása elől menekülve egyszerűen világgá megy, a házukat pedig Thomas saját lánya, Maria örökli.

Hogy ezt követően mi lesz a kis Jacobus, annak mostohalányként felnőtt édesanyja, Genoveva, valamint a gyerek apja, idősebb Jacob Riedlmayer sorsa, rejtély.

Csak annyi tudható, hogy az ifjabb Jacobus felnő, és 1792-ben, 29 évesen már Magyarországon, Szentgotthárdon köt házasságot Julianna Krieglerrel, és a nyugati határszéli kisvárosban fogadóskodik.

A házassági bejegyzésben ott áll, hogy a stíriai Obdachból származik, és ott áll a vőlegény apjának, az egykori vashámori írnoknak, idősebb Jacobnak is a neve.

És az egykor félárvává vált, majd megesett Genoveva, bármerre is vetette őt élete során a sors, idős korában Jacobus fia mellé kerül a magyarországi Szentgotthárdra, méghozzá „özvegy” „Riedlmayer” néven. Lehet, hogy az egykori ifjú szerelmespár éltesebb korban összeházasodik, és rendezik bonyolultan alakult életüket? És aztán, amikor a férj meghal, az özvegyasszony még egy utolsó nagy életkalandba kezd, Magyarországra költözve?

Bármi is történhetett, így is összerakható a happy end: fia, Jacobus magához költöztette özvegy, idős édesanyját, Genovévát, aki így végül szerettei, a Magyarországon letelepedő fia és unokái mellett töltötte utolsó éveit, s 1814-ben hunyja le szemét örökre.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Luxemburgi ősök, Magyarországon?!

capture-20240105-151838_1.jpg

 

capture-20240105-152121_1.jpg

 

Egyik családtörténetünk ősei, Heinrich Bormann és Adam Hirsch Luxemburgból vándoroltak ki az 1780-as években a dél-dunántúli, tolnai pusztákra, hogy magyar földön kezdjenek új életet családjaikkal.

Annyira nehéz elképzelni azt a világot, amikor az egyszeri luxemburgi falusi családfő egyáltalán hírt kap arról, hogy van ez a Magyarország, és annak is valami lakatlan pusztája, ahová ha kivándorol, akkor kap földet, házat, még kis pénzt is, csak jöjjön, csak jöjjön, becsszó!

És akkor úgy dönt a négy gyerekével és feleségével, hogy oké, akkor megyünk. És elvág minden köteléket - nincs ám fapados visszaút, meg folyamatos messengerezés meg Tripadvisor, semmi -, Luxemburg-külsőről elindulva abban a korban átvándorol valahogy a fél Német-Római Birodalmon. Aztán valahol Regensburgnál tutajra száll, onnan leereszkedik a Dunán Bécsen és Budán is túl a mesés Vadkeletre, és kiszáll a tutajról. Előtte a magyar ugar, és akkor hát, nekilát.

Mikrotörténelem, így szeretünk!

 ***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Az ős, akitől a fehérvári bég lejmolt

a_beg_lejmolt.jpg

Egy kutatott családtörténetben az egyik szépanya, Dörögdi Zsófia tavaly felfedezett felmenőin keresztül nyílt meg a magyar régmúlt: az egymással házasodó dunántúli református kisnemesi famíliák végtelen történetei igazi kaleidoszkópját alkotják a magyar mikrotörténelemnek.

PÁZMÁNDY Balázs a 17. század elején, a mai utódok fölött 13 nemzedékkel élt a Komárom vármegyei Kocs községben. Mészárosként kezdte, de a nagy kelet-nyugati marhakereskedő útvonalon élve beszállt a jövedelmező marhabizniszbe: úgy megszedte magát, hogy III. Ferdinánd királytól nemességet is kap 1638-ban. Fia, PÁZMÁNDY Gergely folytatja apja foglalkozását: a legjobb üzlet a marhakereskedelem, amikor a Habsburgok keleten és nyugaton is évtizedekig harcolnak a számos ellenségükkel, a népnek meg kell az eledel.

Pázmándy Gergely a marhaügyek mellett pénzkölcsönzésben is utazik: a biznisz zavartalan folytatása érdekében a helyi török nagyfőnökökkel is jó kapcsolatotokat épít ki. Egy történelmi tanulmányban idéznek egy fennmaradt levelet, mely alapján kiderül: Gergelynek sikerül az a bravúr, hogy Habsburg-oldali magyar református kereskedő-nemesként az ellenség egyik vezetőjét, konkrétan a fehérvári török béget is lekötelezze, aki kölcsönért folyamodik Pázmándy úrhoz, hogy a Habsburg-oldal fogságában lévő fiát ebből váltsa ki. Székesfehérvárról 1681. november 20-án kelt levelében Hadzsi Mumin bég a következőket írja ezen ősapának, a passzív agresszív kommunikáció kiváló példájaként.

„Kérem kegyelmedet tovább való barátságomért, most fiam szabadulására adgyon nékem költsön kétszáz aranyat ... ha pedig kegyelmed azzal mentené magát, hogy nintsen aranya, noha tudom én, hogy vagyon, egy arany helyett tizenöt öreg garast vagy két egész tallért számlálván is elveszem.”

Hadzsi Mummin bég leveleiben egyébként Pázmándy Gergely „régi jó barátjának, jóakarójának” nevezi magát. Természetesen a barátság csak addig tart, amíg hízelgő szavaival valamilyen ajándékot vagy kölcsönt tud kikunyerálni. Ha az ajándék vagy a kölcsön elmarad, akkor „kutya Pázmándy” lesz a „régi jó barát”.

Hogy ügyleteik hogyan alakultak tovább életük során, már nem tudhatjuk. De az biztos, hogy Pázmándy Gergely vagy fél tucat felnőtt örököst hagyott hátra, akik Komárom vármegyei falvak birtokosaként élték tovább életüket, a leszármazók között voltak Rákóczit Rodostóig kísérő fiatal uracsok, reformkori nagypolitikusok - és leányágakon át nyilván több száz további, ma élő hétköznapi utód, akik rácsodálkozhatnak a régi idők magyar világára.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.          

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

cs_14.jpg

Ár:     55.000,- Ft                                                                                        Elérhetőség:   eniko.mate@hotmail.com

Újabb "Családunk története" c. könyv készült, most többek között a Bán és Schneider családok történetét kutattam fel és foglaltam össze egy jól lapozható könyv formájában.

A könyv tartalmaz régi családi fotókat, leveleket, összegyűjtött írásokat, családi történeteket, térképrészleteket.

A betelepült família a 18. század elején az első telepesek egyikeként érkezett többek között Luxemburgból és a Saar-vidékről. Részletes kutatómunka eredményeképpen a betelepülés mikéntjéről, nehézségeiről, valamint magukról a telepesekről is bővebben tudtam írni a könyvben, ebben nagy segítségemre voltak a korabeli precíz feljegyzések, levelezések mind a német mind a magyar oldali szabályozott betelepítésről.

A felmenőket keresve - mindig mindent pontosan dokumentálva - sok érdekességet találtam, pl. a keresett településen a feljegyzett legelső házassági bejegyzés is a keresett felmenő telepesé, de mindent egybevetve a fennmaradt dokumentációk alapján az 1612-es legkorábbi születésű német felmenőig tudtam eljutni, ezt is hiteles adatokkal pontosan dokumentálva. Így végeredményben egy kiterjedt, 96 főt tartalmazó családfát tudtam felrajzolni.

Az alapár egy A/4 méretű, max. 26 oldalas keménytáblás könyvre vonatkozik hozott anyagból (fotók, írások, levelek, egyéb információk...), amikből felrajzolok egy családfát, valamint összeállítok egy egyedi könyvet személyre szabott borítóval.

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát.

süti beállítások módosítása