Családunk története - könyv és kutatás

2024.feb.20.
Írta: mateni Szólj hozzá!

A vámosi "boszorkányok" története

vamos.jpg

Be careful, what you wish for, mondja az angol; és igaz ez arra is, ha túl mélyre mész a családfakutatásban, és olyan dolgokra találsz, amik nem éppen szívderítőek, ellenben hátborzongatók.

A kutatott családunk ősei Tokaj-Hegyalja és Miskolc vidékéről származnak, s ahogy az egyes ágakat végigkutattam, eljutottunk a Szikszó melletti Sajóvámosig is, ahol a régi időkben Járdánházy és Demeter családnevű ősök éltek. Itt lakott Járdánházy György feleségével, Demeter Erzsébettel az 1700-as évek közepén, tudható meg az akkoriban elindított helyi anyakönyvből. Mindkét família nemesi rangú volt, ami ott és akkor nem sok különbséget jelentett életmódban bárki másétól, gazdálkodtak a saját kis földjeiken a két kezükkel, esetleg néhány emberükkel. A családtörténet kutatásának egyik legérdekesebb része, amikor az anyakönyvek jellemzően 18. századi közepi elindulása előtti korokból találok rá nevekre, történetekre – amikor már megérkezünk a mélyebb történelem korába.

Örülhettünk így, amikor rátaláltunk a sajóvámosi Járdánházy János ősapára, akit Rákóczi katonájaként listáztak egy 1704-es összeírásban – és néztünk nagyot, amikor egy egészen másik történetben kerültek elő ezek a családok Sajóvámosról: a helyi boszorkányperben.

1709-ben történt ugyanis, hogy egyre furcsább dolgokat véltek látni és hallani a helyiek, ami aztán a hatóságok tudomására jutott, és el is kezdtek vizsgálódni. A lényeg: néhányan, majd egyre többen boszorkányokat kezdtek látni, majd ezzel meg is vádolni más falubelieket. Térben távol, de időben egyáltalán nem távol vagyunk a salemi boszorkányperektől, nem beszélve a német vidékeken addig népirtásszámba menő, tömeges boszorkányégetéseitől.

Magyarországon jóval kisebb mértékű volt a boszorkányperek száma (emlékezzünk Könyves Kálmán híres boszorkányos kijelentésére, ami egyébként nem pontosan azt jelentette, amit sokan hisznek), és az 1500-as, 1600-as években az ország jó részének a mindennapi túlélés volt a tét a folyamatos háborúzásokban, nem volt szükség és igény egyéb bűnbakok kreálására...

1709-ben tombolt még a Rákóczi-féle szabadságharc, azon a környéken is, de a sajóvámosiak boszorkányokat kezdtek látni. A hatóságok vizsgálódásai, majd a per során egymás után jöttek elő a bizarr történetekkel.

Két nőt látott egy lepedővel Dellei Mihály 45 éves nemes két fia, akik Demeter János fiaival együtt dolgoztak a szőlőben. Dellei aztán utánuk ment az erdőbe, ahol furcsa tüzet látott. Egy másik helyi nő felbukkant egy házban, aminek az ajtaján állítólag nem ment se be, se ki. Ugyanezt a nőt, Karasznai Zsuzsát azzal is megvádolták, hogy feltámasztott egy döglött macskát.

A vádaskodásban a prímet Diószeghiné Demeter Sára vitte. A 30 éves fiatalasszony állításai egyfajta mágikus realista horrorrá álltak össze, Idézzük az erről szóló történet részletét:

"A tanúk egy része Diószeghi Tamásné Demeter Sára (30) elmondására alapozza tanúvallomását, akit állítása szerint többször is megkínoztak a boszorkányok. Kígyó üldözte, amikor az erdőben Szent György fokhagymát ásott a férjének és magának. Megjelentek a boszorkányok egy férfi, Teleky Péter képében Szent György éjszakáján is. Kinyitották az ajtót, szólítgatták Sárát, hogy keljen fel, egyen körtét. Beleharapott egybe, de majdnem kitört a foga, olyan volt, mint a kő. Nem akart többet enni, de a „sánta asszony” kényszerítette: „Egyél, kurva!” és pofon csapta. Még kettőt kivett, de azok is olyan kemények voltak, hogy az ablak összetört, amikor nekivágta. Ezután kicsalták az udvarra, ahol meg volt terítve az asztal. Ott a boszorkányok – akik között Ivocs Péterné, Karasznai Zsuzsanna, Sánta Annók és Kalos Pálné volt ott – kakasszóig, hajnalig gyötörték és táncoltatták. Egyedül a főbíró felesége, Kalos Pálné kérte őket, hogy ne öljék meg. Ekkor a falhoz vágták és otthagyták. Karasznai Zsuzsanna még egyszer utána ment, ki akarta tolni a szemét, mondván, Vadász Kata küldte, hogy ölje meg. Pünkösd szombatjától Demeter Sára a férjével együtt átköltözött Szilvási Györgyné Tóth Eörzsik házába, mert nem mertek már otthon lakni. Egy este ott is rájuk törtek, „majd ki hánták az ajtót a sarkából”. Diószeghi zavarta ki őket a házból. Szilvási Györgyné ezalatt nem aludt ugyan, de nem tudott megmozdulni, amíg el nem mentek. Állítása szerint a boszorkányok fojtogatták, amiért Sárát befogadta magához."

És így tovább. Mindez még helytörténeti kis színes is lehetne, de az ügyből nettó boszorkányper lett, amiben 67-en tanúskodtak (!), köztük kilenc Demeter-családtag, valamint a Rákóczi-katona Járdánházy János ősapa is. Az erről szóló tanulmány szerint egyesek nyilván a vádlottak ellen, mások viszont azok mint régi ismerőseik, barátaik védelmében szólaltak fel, megint mások pedig inkább azt vallották, ők aztán nem tudnak semmiről semmit.

És megszületett végül az ítélet: Karasznai Zsuzsannát, Nagy Borbálát, valamint a démonok kiűzése érdekében Ivocs Péternét és Lovász Mátyásnét is – hóhér általi kínzásokra, valamint máglya általi halálra ítélte a bíróság.

"Arra nézve kívánnya Magistratus Uram eő kglme Fiscussa, hogy a meg nevezet személlyek, mint afféle ördögi mesterségekben foglalatoskodó boszorkányok (…) másoknak rettentő példájára hóhér által megégettessék (…) complex társaiknak ki vallására nézve hóhér által meg kinoztassanak a bé vött szokás és rend tartás szerint. Anno 1709 die 5. Junii in Possessione Sajó Vámos."

Talán inkább mégis jobb, hogy a mai korban a másokkal szembeni frusztrációkat, ezotéria és bűnbakok iránti igényeiket, mindenféle babonás paráikat a Facebookon élik ki a népek.

Békesség a holtaknak.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Polgári Magyarország 1772

polgari.jpg

Amikor a hegyaljai, szőlőt termő, bort adó Mádról származó, anyai ági felmenőket kutatva rátalálunk a helyi urbáriumi vizsgálatokra az 1772-es évből, amiben Bodnár Jánost, a család ősatyját mint "hites tanátsi személyt" is kérdezik Mád dolgairól; és ezzel rátalálunk egy két és fél évszázada, mai utódai fölött nyolc nemzedékkel élt, írástudó ős saját kezű aláírására, miután a hatóságok jegyzőkönyvébe leszögezték, hogy "ezen Váross Lakosai mind Libertinusok Lévén, egy Örökös Jobbágy sints", és ők "minnyájan eleitűl fogva Szabad Emberek". 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Amikor alpesi szerelmi történetből ered egy komplett magyar család

obdach.jpg

Egy családtörténetünkből kiderül: egy osztrák alpesi kisvárosi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik egy egész magyar család.

Obdach városka Stájerország és Karinthia határán fekszik az alpesi hegyek között, s az aprólékos részletezettségű helytörténetben áll: itt élt az 1600-as, 1700-as évek fordulóján a piactéren több házat is birtokló Sigl pékcsalád, valamint Bartholomeus Sandtner helyi katolikus egyházfi és pénztáros famíliája. Jacobus Sigl pék és Susanna Santner házasságából születik aztán Genoveva 1741-ben.
Minden szép és jó lett volna – ha Jacobus pék nem hal meg fiatal családapaként 1748-ban. A megözvegyült Susanna egy év múlva hozzámegy a szintén pékmester Thomas Stüklerhez.

Genoveva leányuk nyilván az új családban nevelődik, de alig nő fel, amikor 1762-ben házasságon kívüli gyermeke, Jacobus születik egy bizonyos Jacob Riedlmayertől – áll az obdachi anyakönyvben.

Ez a Riedlmayer fiú egy bizonyos Johann Sulzernél dolgozik – aki a nemzedékek óta Obdach környékén kovácsmesterként és vashámor-tulajdonosként jegyzett Sulzerek aktuális családfője, a híres stájer vasipar egyik korai vállalkozója akkoriban. Riedlmayer legény foglalkozása „Hammerschreiber”, vagyis a vashámornál, vasműhelynél dolgozó írnok – tehát írástudó a fiatalember.

Az anya, Genoveva nevénél pedig ott áll, hogy Sigl pék leányáról van szó. És az, hogy „complex”, vagyis „bűntárs” a házasságon kívüli afférban.

És jönnek az újabb bonyodalmak: a megesett kismama, Genoveva édesanyja, Susanna egy év múlva meghal; ezt követően pedig mostohaapja, Thomas Stükler a saját nagy adósságai és elszámoltatása elől menekülve egyszerűen világgá megy, a házukat pedig Thomas saját lánya, Maria örökli.

Hogy ezt követően mi lesz a kis Jacobus, annak mostohalányként felnőtt édesanyja, Genoveva, valamint a gyerek apja, idősebb Jacob Riedlmayer sorsa, rejtély.

Csak annyi tudható, hogy az ifjabb Jacobus felnő, és 1792-ben, 29 évesen már Magyarországon, Szentgotthárdon köt házasságot Julianna Krieglerrel, és a nyugati határszéli kisvárosban fogadóskodik.

A házassági bejegyzésben ott áll, hogy a stíriai Obdachból származik, és ott áll a vőlegény apjának, az egykori vashámori írnoknak, idősebb Jacobnak is a neve.

És az egykor félárvává vált, majd megesett Genoveva, bármerre is vetette őt élete során a sors, idős korában Jacobus fia mellé kerül a magyarországi Szentgotthárdra, méghozzá „özvegy” „Riedlmayer” néven. Lehet, hogy az egykori ifjú szerelmespár éltesebb korban összeházasodik, és rendezik bonyolultan alakult életüket? És aztán, amikor a férj meghal, az özvegyasszony még egy utolsó nagy életkalandba kezd, Magyarországra költözve?

Bármi is történhetett, így is összerakható a happy end: fia, Jacobus magához költöztette özvegy, idős édesanyját, Genovévát, aki így végül szerettei, a Magyarországon letelepedő fia és unokái mellett töltötte utolsó éveit, s 1814-ben hunyja le szemét örökre.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Luxemburgi ősök, Magyarországon?!

capture-20240105-151838_1.jpg

 

capture-20240105-152121_1.jpg

 

Egyik családtörténetünk ősei, Heinrich Bormann és Adam Hirsch Luxemburgból vándoroltak ki az 1780-as években a dél-dunántúli, tolnai pusztákra, hogy magyar földön kezdjenek új életet családjaikkal.

Annyira nehéz elképzelni azt a világot, amikor az egyszeri luxemburgi falusi családfő egyáltalán hírt kap arról, hogy van ez a Magyarország, és annak is valami lakatlan pusztája, ahová ha kivándorol, akkor kap földet, házat, még kis pénzt is, csak jöjjön, csak jöjjön, becsszó!

És akkor úgy dönt a négy gyerekével és feleségével, hogy oké, akkor megyünk. És elvág minden köteléket - nincs ám fapados visszaút, meg folyamatos messengerezés meg Tripadvisor, semmi -, Luxemburg-külsőről elindulva abban a korban átvándorol valahogy a fél Német-Római Birodalmon. Aztán valahol Regensburgnál tutajra száll, onnan leereszkedik a Dunán Bécsen és Budán is túl a mesés Vadkeletre, és kiszáll a tutajról. Előtte a magyar ugar, és akkor hát, nekilát.

Mikrotörténelem, így szeretünk!

 ***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Az ős, akitől a fehérvári bég lejmolt

a_beg_lejmolt.jpg

Egy kutatott családtörténetben az egyik szépanya, Dörögdi Zsófia tavaly felfedezett felmenőin keresztül nyílt meg a magyar régmúlt: az egymással házasodó dunántúli református kisnemesi famíliák végtelen történetei igazi kaleidoszkópját alkotják a magyar mikrotörténelemnek.

PÁZMÁNDY Balázs a 17. század elején, a mai utódok fölött 13 nemzedékkel élt a Komárom vármegyei Kocs községben. Mészárosként kezdte, de a nagy kelet-nyugati marhakereskedő útvonalon élve beszállt a jövedelmező marhabizniszbe: úgy megszedte magát, hogy III. Ferdinánd királytól nemességet is kap 1638-ban. Fia, PÁZMÁNDY Gergely folytatja apja foglalkozását: a legjobb üzlet a marhakereskedelem, amikor a Habsburgok keleten és nyugaton is évtizedekig harcolnak a számos ellenségükkel, a népnek meg kell az eledel.

Pázmándy Gergely a marhaügyek mellett pénzkölcsönzésben is utazik: a biznisz zavartalan folytatása érdekében a helyi török nagyfőnökökkel is jó kapcsolatotokat épít ki. Egy történelmi tanulmányban idéznek egy fennmaradt levelet, mely alapján kiderül: Gergelynek sikerül az a bravúr, hogy Habsburg-oldali magyar református kereskedő-nemesként az ellenség egyik vezetőjét, konkrétan a fehérvári török béget is lekötelezze, aki kölcsönért folyamodik Pázmándy úrhoz, hogy a Habsburg-oldal fogságában lévő fiát ebből váltsa ki. Székesfehérvárról 1681. november 20-án kelt levelében Hadzsi Mumin bég a következőket írja ezen ősapának, a passzív agresszív kommunikáció kiváló példájaként.

„Kérem kegyelmedet tovább való barátságomért, most fiam szabadulására adgyon nékem költsön kétszáz aranyat ... ha pedig kegyelmed azzal mentené magát, hogy nintsen aranya, noha tudom én, hogy vagyon, egy arany helyett tizenöt öreg garast vagy két egész tallért számlálván is elveszem.”

Hadzsi Mummin bég leveleiben egyébként Pázmándy Gergely „régi jó barátjának, jóakarójának” nevezi magát. Természetesen a barátság csak addig tart, amíg hízelgő szavaival valamilyen ajándékot vagy kölcsönt tud kikunyerálni. Ha az ajándék vagy a kölcsön elmarad, akkor „kutya Pázmándy” lesz a „régi jó barát”.

Hogy ügyleteik hogyan alakultak tovább életük során, már nem tudhatjuk. De az biztos, hogy Pázmándy Gergely vagy fél tucat felnőtt örököst hagyott hátra, akik Komárom vármegyei falvak birtokosaként élték tovább életüket, a leszármazók között voltak Rákóczit Rodostóig kísérő fiatal uracsok, reformkori nagypolitikusok - és leányágakon át nyilván több száz további, ma élő hétköznapi utód, akik rácsodálkozhatnak a régi idők magyar világára.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.          

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

cs_14.jpg

Ár:     55.000,- Ft                                                                                        Elérhetőség:   eniko.mate@hotmail.com

Újabb "Családunk története" c. könyv készült, most többek között a Bán és Schneider családok történetét kutattam fel és foglaltam össze egy jól lapozható könyv formájában.

A könyv tartalmaz régi családi fotókat, leveleket, összegyűjtött írásokat, családi történeteket, térképrészleteket.

A betelepült família a 18. század elején az első telepesek egyikeként érkezett többek között Luxemburgból és a Saar-vidékről. Részletes kutatómunka eredményeképpen a betelepülés mikéntjéről, nehézségeiről, valamint magukról a telepesekről is bővebben tudtam írni a könyvben, ebben nagy segítségemre voltak a korabeli precíz feljegyzések, levelezések mind a német mind a magyar oldali szabályozott betelepítésről.

A felmenőket keresve - mindig mindent pontosan dokumentálva - sok érdekességet találtam, pl. a keresett településen a feljegyzett legelső házassági bejegyzés is a keresett felmenő telepesé, de mindent egybevetve a fennmaradt dokumentációk alapján az 1612-es legkorábbi születésű német felmenőig tudtam eljutni, ezt is hiteles adatokkal pontosan dokumentálva. Így végeredményben egy kiterjedt, 96 főt tartalmazó családfát tudtam felrajzolni.

Az alapár egy A/4 méretű, max. 26 oldalas keménytáblás könyvre vonatkozik hozott anyagból (fotók, írások, levelek, egyéb információk...), amikből felrajzolok egy családfát, valamint összeállítok egy egyedi könyvet személyre szabott borítóval.

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát.

süti beállítások módosítása