1878-ban Kölkeden 20 gyermek született

A dél-dunántúli egykézés jelentősen hozzájárult a vidék lassú, de folyamatos elnéptelenedéséhez, amit a korabeli anyakönyvek is jól leképeznek.

Aki kutatott már régi anyakönyvekben, pontosan tudja, hogy a régi időkben - mondhatjuk, a 20. század első felétől visszafelé - gyakorlatilag minden család nagycsalád volt. Kevés olyan család létezett a régi időkben, ahol ha már beindult a "gólya", ne született volna legalább négy gyerek - de jellemzően akár hat, nyolc, és nem egyszer tíz vagy annál is több gyermek.

Ez a mai szemmel egyszerre megejtő és megdöbbentő régi társadalmi jelenség természetesen főleg oda volt visszavezethető, hogy nem volt szinte semmifajta védekezés, és az a házasságokban nem is volt nagyon cél a legtöbb helyen. Az ugyanis pont az volt, hogy minél több gyermek szülessen meg, és közülük akik életben maradnak, viszik majd tovább a földműves családi birtokot - vagy épp a mesterséget. A lányokat, nőket pedig a megfelelő társadalmi csoporthoz tartozó férjhez adták hozzá.

Tény továbbá az is, hogy a nagy számú gyerek közül minden korban és mindenhol nagyon-nagyon sokan meghaltak gyermekéveik során, a születés pillanataitól kezdve a babakoron át a kisgyermekkorig sőt a tizenéves korig. Talán kicsit optimista azt mondani, hogy egy adott családban születő gyermekek mintegy fele maradt csak életben. Sok esetben annyi sem. Csak a 19. század végétől, a modern orvoslás és gyógyszerek, oltások megjelenésétől fogva kezdett javulni a helyzet, csökkenni a gyermekhalandóság.

De mégis voltak tájak, környékek, ahol már a régi emberek is erősen éltek a családtervezés eszközeivel. Konkrétan nagyon határozottan az egykézés mellett döntöttek. Nem egy-egy család, hanem egész falvak, vagy épp egy fél megye. Mint például Baranya megye déli része, az Ormánság és környéke.

Errefelé megfigyelhető, hogy az 1800-as évek folyamán hogyan zuhan le a gyerekszületések száma és gyakorisága a korabeli anyakönyvekben. Míg az ország és a szélesebb térség más tájain ekkoriban még rengeteg gyerek született, a születések és ezzel együtt értelemszerűen a halálozások száma akár ötször, nyolcszor, tízszer nagyobb volt, mint a házasságok száma. Hiszen minden házasságban rengeteg gyerek született, akik vagy gyermekként, vagy egy felnőtt életet megélve hunytak aztán el.

Nem úgy a dél-baranyai falvakban, ahol szinte ugyanannyi gyermek született, mint ahány házasság köttetett. Pontosan látszik, hogy egy-egy házaspárnak általában egy gyermeke jött a világra, vagy ha éppen volt második vagy harmadik, az jellemzően akkor történt, ha az első még apróságként elhunyt, és akkor nekifutottak újra a gyerekvállalásnak.

Az egykéző vidékeken így nagyjából ugyanannyit tesznek ki a házasságokat, a születéseket és a halálozásokat mutató oldalak, ami másféle anyakönyvekhez szokott szemmel látva egyszerre érdekes és drámai látvány. Ilyen például a Mohács melletti Kölked község 1800-as évekbeli anyakönyve, ami nagyon jól bemutatja az egykézés elterjedését és következményeit.

Ami egy családfakutatónak könnyebbség - hiszen pár oldal alatt sok évet végigpörgethetünk a születések és a halálozások után nyomozva -, az akkoriban egy általános társadalmi válság tünete volt.

A régi idők egykézését ugyanis főleg a pőre anyagi megfontolások erősítették fel. A dél-baranyai magyar, jellemzően református gazdacsaládok körében ugyanis elhatalmasodott a tudat, hogy a családi birtokot egyben kell tartani, tilos és veszélyes a sok gyerek vállalása, hogy ne aprózódjon el a birtok, ne vesszen "kárba" az, amit az idősebb nemzedékek összekuporgattak, amiért megdolgoztak.

Az eredmény: az egykéző vidékek - magyar - népessége már akkor, az 1800-as években csökkenni kezdett, miközben más magyar tájakon, sőt a távolabbi és közelebbi nemzetiségi területeken is még javában potyogtak a gyerekek és gyorsan növekedett a népesség.

Az 1800-as években előbb a térség református lelkészei kongatták meg a vészharangot, a 20. század első felében pedig a magyar népi írók fogalmazták meg aggodalmaikat, félelmeiket a magyarok egykézése miatt beálló nemzetzsugorodás miatt. A radikálisabb népi írók ugyanakkor élesen kikeltek a továbbra is vígan szaporodó dél-dunántúli svábok ellen, akik szépen lassan belakták a magyar népességüket elvesztő falvakat; és persze hangosak voltak a vidéki zsidóság terjeszkedése ellen agitáló hangok is.

A 2. világháború össznemzeti tragédiája aztán új fejezetet nyitott (de mondhatjuk azt is, pontot tett egy nagy történet végére). Előbb a vidéki zsidóság pusztult el a nácizmus haláltáboraiban, a kevés túlélő pedig Izraelbe vette az irányt; aztán 1945 után a magyarországi svábságra mondták ki a kollektív bűnösség vádját, s telepítették ki tízezreiket az országból; a berendezkedő kommunizmus pedig tönkretette, felszámolta a magyar katolikus és református nagygazdák és középparasztok társadalmi rétegét, egy a falvakat, vármegyéket, nemzetet egy évezreden át fenntartó közeget.

És miután mindezek bekövetkeztek, annyi maradt az Ormánságból... ami ma látható belőle.

                                                                *** 

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált adatok az anyakönyvi találatokról; mindezek mellé kérhet még egy 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írást, amely az idevonatkozó társadalmi-történelemi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Családtörténet-írás meglévő családfához is.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com