Be careful, what you wish for, mondja az angol; és igaz ez arra is, ha túl mélyre mész a családfakutatásban, és olyan dolgokra találsz, amik nem éppen szívderítőek, ellenben hátborzongatók.

A kutatott családunk ősei Tokaj-Hegyalja és Miskolc vidékéről származnak, s ahogy az egyes ágakat végigkutattam, eljutottunk a Szikszó melletti Sajóvámosig is, ahol a régi időkben Járdánházy és Demeter családnevű ősök éltek. Itt lakott Járdánházy György feleségével, Demeter Erzsébettel az 1700-as évek közepén, tudható meg az akkoriban elindított helyi anyakönyvből. Mindkét família nemesi rangú volt, ami ott és akkor nem sok különbséget jelentett életmódban bárki másétól, gazdálkodtak a saját kis földjeiken a két kezükkel, esetleg néhány emberükkel. A családtörténet kutatásának egyik legérdekesebb része, amikor az anyakönyvek jellemzően 18. századi közepi elindulása előtti korokból találok rá nevekre, történetekre – amikor már megérkezünk a mélyebb történelem korába.

Örülhettünk így, amikor rátaláltunk a sajóvámosi Járdánházy János ősapára, akit Rákóczi katonájaként listáztak egy 1704-es összeírásban – és néztünk nagyot, amikor egy egészen másik történetben kerültek elő ezek a családok Sajóvámosról: a helyi boszorkányperben.

1709-ben történt ugyanis, hogy egyre furcsább dolgokat véltek látni és hallani a helyiek, ami aztán a hatóságok tudomására jutott, és el is kezdtek vizsgálódni. A lényeg: néhányan, majd egyre többen boszorkányokat kezdtek látni, majd ezzel meg is vádolni más falubelieket. Térben távol, de időben egyáltalán nem távol vagyunk a salemi boszorkányperektől, nem beszélve a német vidékeken addig népirtásszámba menő, tömeges boszorkányégetéseitől.

Magyarországon jóval kisebb mértékű volt a boszorkányperek száma (emlékezzünk Könyves Kálmán híres boszorkányos kijelentésére, ami egyébként nem pontosan azt jelentette, amit sokan hisznek), és az 1500-as, 1600-as években az ország jó részének a mindennapi túlélés volt a tét a folyamatos háborúzásokban, nem volt szükség és igény egyéb bűnbakok kreálására...

1709-ben tombolt még a Rákóczi-féle szabadságharc, azon a környéken is, de a sajóvámosiak boszorkányokat kezdtek látni. A hatóságok vizsgálódásai, majd a per során egymás után jöttek elő a bizarr történetekkel.

Két nőt látott egy lepedővel Dellei Mihály 45 éves nemes két fia, akik Demeter János fiaival együtt dolgoztak a szőlőben. Dellei aztán utánuk ment az erdőbe, ahol furcsa tüzet látott. Egy másik helyi nő felbukkant egy házban, aminek az ajtaján állítólag nem ment se be, se ki. Ugyanezt a nőt, Karasznai Zsuzsát azzal is megvádolták, hogy feltámasztott egy döglött macskát.

A vádaskodásban a prímet Diószeghiné Demeter Sára vitte. A 30 éves fiatalasszony állításai egyfajta mágikus realista horrorrá álltak össze, Idézzük az erről szóló történet részletét:

"A tanúk egy része Diószeghi Tamásné Demeter Sára (30) elmondására alapozza tanúvallomását, akit állítása szerint többször is megkínoztak a boszorkányok. Kígyó üldözte, amikor az erdőben Szent György fokhagymát ásott a férjének és magának. Megjelentek a boszorkányok egy férfi, Teleky Péter képében Szent György éjszakáján is. Kinyitották az ajtót, szólítgatták Sárát, hogy keljen fel, egyen körtét. Beleharapott egybe, de majdnem kitört a foga, olyan volt, mint a kő. Nem akart többet enni, de a „sánta asszony” kényszerítette: „Egyél, kurva!” és pofon csapta. Még kettőt kivett, de azok is olyan kemények voltak, hogy az ablak összetört, amikor nekivágta. Ezután kicsalták az udvarra, ahol meg volt terítve az asztal. Ott a boszorkányok – akik között Ivocs Péterné, Karasznai Zsuzsanna, Sánta Annók és Kalos Pálné volt ott – kakasszóig, hajnalig gyötörték és táncoltatták. Egyedül a főbíró felesége, Kalos Pálné kérte őket, hogy ne öljék meg. Ekkor a falhoz vágták és otthagyták. Karasznai Zsuzsanna még egyszer utána ment, ki akarta tolni a szemét, mondván, Vadász Kata küldte, hogy ölje meg. Pünkösd szombatjától Demeter Sára a férjével együtt átköltözött Szilvási Györgyné Tóth Eörzsik házába, mert nem mertek már otthon lakni. Egy este ott is rájuk törtek, „majd ki hánták az ajtót a sarkából”. Diószeghi zavarta ki őket a házból. Szilvási Györgyné ezalatt nem aludt ugyan, de nem tudott megmozdulni, amíg el nem mentek. Állítása szerint a boszorkányok fojtogatták, amiért Sárát befogadta magához."

És így tovább. Mindez még helytörténeti kis színes is lehetne, de az ügyből nettó boszorkányper lett, amiben 67-en tanúskodtak (!), köztük kilenc Demeter-családtag, valamint a Rákóczi-katona Járdánházy János ősapa is. Az erről szóló tanulmány szerint egyesek nyilván a vádlottak ellen, mások viszont azok mint régi ismerőseik, barátaik védelmében szólaltak fel, megint mások pedig inkább azt vallották, ők aztán nem tudnak semmiről semmit.

És megszületett végül az ítélet: Karasznai Zsuzsannát, Nagy Borbálát, valamint a démonok kiűzése érdekében Ivocs Péternét és Lovász Mátyásnét is – hóhér általi kínzásokra, valamint máglya általi halálra ítélte a bíróság.

"Arra nézve kívánnya Magistratus Uram eő kglme Fiscussa, hogy a meg nevezet személlyek, mint afféle ördögi mesterségekben foglalatoskodó boszorkányok (…) másoknak rettentő példájára hóhér által megégettessék (…) complex társaiknak ki vallására nézve hóhér által meg kinoztassanak a bé vött szokás és rend tartás szerint. Anno 1709 die 5. Junii in Possessione Sajó Vámos."

Talán inkább mégis jobb, hogy a mai korban a másokkal szembeni frusztrációkat, ezotéria és bűnbakok iránti igényeiket, mindenféle babonás paráikat a Facebookon élik ki a népek.

Békesség a holtaknak.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com