Kuruckodó labancok

 

kuruc.jpg

A rácsodálkozás után, hogy alpesi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik a kutatott magyar család, az érintett városka, a Stájerország és Karintia határvidékén fekvő Obdach nagyon aprólékosan adatolt, online is elérhető krónikájából kerültek elő újabb történetek a még régebbi helyi ősökről.

1642-es adat az obdachi anyakönyvben, hogy összeházasodik Matthias LEITNER pékmester, a Salzburg tartományból származó Andreas LEITNER fia Catharina JÄNŸ kisasszonnyal, aki a Bruck an der Mur melletti Kapfenbergben élő kovácsmester, Hans JÄNŸ leánya. A Salzburg környékéről érkező Matthias Leitner, valamint Catharina frissen betelepülő, ifjú házaspár, akik szülővárosukat és szülői házukat maguk mögött hagyva az egymást követő tűzvészekből újra meg újra feltámadó Obdachban próbálnak szerencsét. És meg is gyökereznek ott: Matthias Leitner a tisztes pékmesteri hivatás mellett a kisváros tanácstagja lesz, többször is említik Obdach krónikájában.

Házasságukból születik 1649-ben Eva LEITNER. Kamaszlány már, amikor a város és családjuk életét megroppantó tragédia következik be. 1664-ben nagy tűzvészben ég le Obdach, otthon és munkahely nélkül maradnak a helyi polgárok. A kétségbeesett obdachiak vezetője, a szintén mindenét elveszítő Jacob Gimpl városbíró egyenesen Lipót császárnak ír levelet, alázatosan kérve őt a segítség nyújtására, a korhoz passzoló barokkos körmondatokkal méltatva az uralkodót.

"Mindennél fényességesebb, leghatalmasabb és legtúlszárnyalhatatlanabb római császár, Magyarország és Csehország királya! Legkegyelmesebb császár, úr és örökös herceg! A római császári fenségnek kell ezen alulírottnak engedelmedével, szükségtől kényszeríttetve írnia, hogy sokat megélt, nyolcvanéves férfiként, császári őfelségét 17 évig bíróként szolgálva olyan szörnyű tűzvészt kellett átélnie, amiből a szegény polgárok alig tudták a magukon viselt ruhát kimenteni, és egyébként minden házunk, istállónk és állatunk hamuvá vált a tűzben. Házam újraépítésére, feleségem és gyermekeim eltartására az én idős koromban kell felhoznom azt, hogy a dicsőségében elhunyt III. Ferdinánd császárnak annak kegyelmes rendeletére az 1643-as esztendőben 300 arany kölcsönt adtam. Most saját szükségem és nagy károm miatt az osztrák udvari kamarához fordultam, de elutasítottak és türelemre intettek" – szól az alázatos kérelem.

A császár felvilágosítást kér kamarásaitól, de azt a tanácsot kapja, hogy ha Jacob Gimplnek visszafizetnék a rég felvett kölcsönt, azzal olyan lavinát indítanának el, ami a legsúlyosabban érintené a birodalom költségvetését. Így hát ismét türelemre intették Gimpl városbírót és károsult sorstársait, köztük helyi őseinket.

A kormányzat érdektelensége miatt a segítség nélkül maradt obdachiak megmakacsolják magukat, és elkezdik kijátszani a törvényt, hogy a nulláról ismét felépíthessék egzisztenciájukat. Még 1668-ban is azt a jelentést kapja a stájer tartományi vezetés Grazba, hogy az elégedetlen helyi polgárok, köztük Matthias Leitner passzív ellenállással dacolnak a nekik nem segítő kormányzat rendelkezéseivel. Nem folytatják szabályszerűen a piacozást, nem vezetik rendesen a számlákat, és az adózást is elkerülik, ahogy tudják.

Matthias Leitner épp ebben az esztendőben, 1668-ban tölti be a városbírói tisztséget. De mi is a feladata egy korabeli városbírónak? Leitnernek nyilván nincs könnyű dolga, hiszen háza és pékműhelye romjaiból kell magának és családjának újra megteremtenie a létezés kereteit, és egy időre az ő feladata lesz a romba dőlt város vezetése is. Az obdachi krónikából megtudjuk: a városbírókat évente választja szabadon a helyi polgárok közössége. Megválasztása után a bíró esküt tesz:

"Bírói hivatalomat hűséggel szolgálom, sem pénz, sem ajándék, sem barátság vagy rokonság, sem ellenségeskedés, gyűlölet, irigység vagy ellenszenv nem befolyásol, a szegénynek úgy mint a gazdagnak, a gazdagnak úgy mint a szegénynek jogot szolgáltatok ma és holnap úgy, hogy Isten előtt felelni tudjak érte. Úgy segítsen Isten, Szűz Mária, minden kedves szent és a szentséges Evangélium, ámen" – szólt az obdachi bírók esküje.

A városka bíróinak – hatalmuk jelképével, a bírói pálcával – akkoriban megvan a joguk élet és halál fölött rendelkezni, irányítják a helyi piacot, pénzügyeket és igazságszolgáltatást, az adók beszedését, a közrend fenntartását, az építkezések alakulását és még a szociális ügyeket is – az európai városok közösségei ősidők óta igyekeztek segíteni saját beteg, rászoruló tagjaiknak. Obdach bíróinak emellett természetesen a várost és szabadságjogait is védelmezniük kell a körülöttük létező feudális törekvésektől, nem beszélve az idegen ellenségekről.

Matthias Leitnernek bizonyára nem kevés terhet jelent a tűzvész utáni, kormányzati segítség nélkül maradt várost és közösségét irányítani, miközben családjáról is gondoskodnia kell, a túlélésre berendezkedett város fölött pedig már ott lebeg a központi kormányzat ellenőrzése. Az anyakönyv tanúsága szerint bírói esztendője után, 1669-ben halálozik el ezen ősapa.

Lánya, Eva Hanns Sigl pékmesterhez és későbbi városbíróhoz megy hozzá. Majdani dédunokájuk lesz Genoveva Sigl, akinek Jacobus Riedlmayrrel folytatott afférjából születik szerelemgyerekként 1762-ben az ifjabb Jacobus, aki felnőve kivándorol Magyarországra, s tőle ered a kutatott magyar család. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com