Hazánk török háborúk utáni, 18. századi újjáéledése, a magyarok és számos betelepülő idegen nép közös, újbóli honfoglalása a pusztán maradt belmagyar, alföldi és dunántúli területeken érdekes történetek végtelen mennyiségét rejti magában - és még bőven lenne felfedezni való ebben az időszakban.

Számos mai magyar kutatja őseit, és sokan vannak közöttük olyanok, akik "sváb" eredetűek, s különösen kíváncsiak eredetükre. A "sváb" ugyanakkor egy gyűjtőfogalom, hiszen csak egy töredékük érkezett a délnémet Svábföldről. A valóság az, hogy a Német-Római Birodalom és a Habsburgok birodalmának megannyi területéről, vagy még azokon is túli távoli, egzotikus vidékekről érkeztek telepesek Magyarországra a 18. század folyamán.

A beérkezett és letelepedett bevándorlók nagy részének már nem deríthető ki a pontos eredete, hiszen a fennmaradt iratok és a régi anyakönyvek nagy része nem tartalmazza ezeket az adatokat. Szerencsések viszont azok a mai utódok, akiknek ősei olyan helyen éltek, ahol erre is fény derülhet. Ezek közül is kiemelkedik a Paks melletti, ma már Pakshoz tartozó Dunakömlőd falu, ahol az első telepesek pontos neve és származása is ismeretes.

A kutatott mai család egyik ősanyja, Türk Anna ősei a telepes faluként megszülető Dunakömlőd megmaradt régi dokumentumai miatt teljes mértékben megismerhetők, itt különösen érdekes történetek bontakoznak ki. Ezek a sokszor Európa túlsó feléről érkező felmenők többségében földmívesként, kisebb részben iparosként dolgoznak aztán a faluban. A Paks melletti Dunakömlődöt későn, de annál szervezettebben telepítik be II. József emberei 1785-ben, és megmaradt a részletes névlista arról, kik és honnan érkezve telepednek le Magyarországon, a Duna itteni nyugati partján. Közülük pedig értelemszerűen többen is a később Dunakömlődön születő Türk Anna felmenői. A szóba jöhető és ma már digitálisan elérhető, korabeli nyugat-európai anyakönyvekben több helyen pontosan meg lehet találni azon ősöket, akik később Magyarországra vándorolnak ki.

A szokásos vándorlási útvonal az volt, hogy a szerencsét próbálók – érdekes módon nem egyedülálló fiatalemberek, hanem jellemzően sokgyerekes családok – eredeti lakhelyükről akár sok száz kilométert gyalogoltak vagy szekereztek a Duna felső szakaszához, például Ulmba vagy Regensburgba. Ott hatalmas tutajokra szálltak más telepesekkel együtt, hogy elinduljanak lefelé a nagy folyón, el a távoli, ismeretlen Magyarország felé. Az utazás hosszú volt és veszélyes: hajóbalesetektől az útközben elkapott betegségekig, járványokig bármi megtörténhetett. Pontosan fel van jegyezve a kömlődi névlistákon, hogy vannak, akiknek családtagjai útközben haltak meg, vagy épp az első, kemény években hunytak el a dél-dunántúli ugar feltörése közben, a még alig-alig létező falujukban.

A megannyi ágról csak néhány történet:

Az első dunakömlődi Türk-ős, TÜRK Márton (1806-1842) felesége LUXENBURGER Erzsébet (1810-1855). Az ő dédapja, Martin LUXEMBOURG (1710-1776) még a német-francia határon fekvő Saar-vidék Hasborn városában dolgozik kereskedőként, felesége Catharina DENSINGER. Egyik fiuk, Peter LUXEMBURGER (1758-1831) dönt úgy, hogy szerencsét próbál Magyarországon, akkor már családos emberként: 1778-ban házasodik Catharina STEIN-nel (1751-1806), és 1785-ben az első telepesek egyikeként érkeznek Dunakömlődre. Fiuk, Antonius LUXEMBURGER (1783-1817) ekkor még alig 2 éves, és 17 évesen Kömlődön összeházasodik a 30 éves özvegy Theresia THEBANO-val. 1810-ben születik leányuk, Luxenburger Erzsébet, aki Türk Mártonhoz megy hozzá.

Fiuk lesz TÜRK György (1838-1900), aki molnárként dolgozik élete során, s neje Anna Maria VEINGARTNER (1843-1924). Az asszony anyai részről luxemburgi bevándorlók leszármazottja. A luxemburgi Eschdorfban élő Paul JUCHEM (1735-1784) és felesége, Cathérine EVERLING (sz.:1731) nyilván soha nem gondolt arra, hogy gyermekük majd egyszer Magyarországon köt ki, de Michael JOCHUM (sz.: 1754) úgy dönt, hogy ő is elindul e távoli földre. Az utazás során tragédia éri családját: meghal felesége és három gyermeke is, csak egy lány, Anna JOCHUM (sz.:1794) marad életben, aki 6 éves gyermekként utazza végig a Duna mentét új hazájáig. Ő mindössze 15 évesen megy hozzá Dunakömlődön a szintén luxemburgi származású Nicolaus HIRSCH-hez, és e házasságból születik HIRSCH Katalin (1801-1874), Anna Maria Veingartner édesanyja, mely leány aztán Türk György felesége lesz.

Türk György és Veingartner Anna fia lesz ifjabb TÜRK György (1863-1944), aki szintén dunai molnárként keresi és gyártja kenyerét. Az ő felesége KATTÁRI Anna (1863-1924), s leányuk lesz TÜRK Anna, a hartai ifjabb Máté Sándor majdani felesége. Ha a Kattári nevet szokatlannak találjuk, nem véletlen: Ősapjuk, Caspar Cartare (1746-1831) a mai francia földről, Lotharingiából, Dollenbachból érkezik 1785-ben Magyarországra, ő maga is francia lehet, s földművesként dolgozik. Kemény és kalandos életút végén is 81 évet él meg. Fia, Georgius CARTARI (1772-1830) Anna BOORMAN-nal házasodik, aki az apró luxemburgi Pintsch faluból Kömlődre érkezett Heinrich BOORMAN és Anna Maria Collin lánya.

Georgius Cartari fia KARTARY Antal (1810-1869; felesége: SCHÖNVEITZ Erzsébet), az ő fiuk pedig KATTÁRI Pál (1836-1921). E hosszú életű földműves felesége TUMPECK Terézia (1842-1911), aki anyai ágon további kömlődi betelepülők leszármazottja. Ez az ág a németországi Pfalzba, Armsheim közelébe vezet vissza. Jacob LACHER bíró volt a pfalzi hegyvidéki Medard településen: az ő unokája, Johannes Henricus LOCHER (1756-1810) vándorol ki 1785-ben Magyarországra, s az ő dédunokája lesz Kattáriné Tumpeck Terézia, Kattári Anna édesanyja, Türk Anna nagymamája. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com