Szigorú tekintetű asszony, jobb kezében egy keresztes imádságos könyvvel, baljával egy kissé riadt tekintetű kislány kezét fogva: ő lehet a kutatott család két ősanyja, Ekhardt Emília és leánya, Lang Mária; a fotó a családi örökségben maradt fenn. Az Ekhardt ősök története teljesen elveszett a családi emlékezetben. Régi anyakönyvek és újságok mesélik el újra történetüket, ami egy meg nem írt polgári családregény témája is lehetne akár. Az Ekhardtok több nemzedéken át a Mosonnal szomszédos, ma vele egyesült régi városka, Magyaróvár egyik vezető családja voltak - amíg el nem sodorta őket a sors szeszélye. Első itt felbukkanó családatyjuk Franciscus EKHARDT ácsmester (1778-1845), aki máshonnan, osztrák vagy német földről érkezhetett a városba. 1820-ban ő építi a Magyaróvár főterén álló, jelentős barokk templom tornyát. Az ebben lévő harangok később, 1894-ben Kossuth Lajos budapesti temetése alkalmából minden tilalom ellenére megkondulnak. Az eset a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatóinak „csínytevése” lehet – áll egy tanulmányban.

Ekhardt Ferenc komoly munkákat végző ácsmesterként a városvezetésbe is felemelkedik: városi tanácsos, valamint polgárkapitány is egyben, vagyis a fegyveres polgárőrség vezetője. Felesége Magdalena ALLACHER (1791-1864), aki a magyaróvári vár melletti Lucsony faluban élő Georg ALLACHER kőmíves (1757-1831) és neje, Elisabeth (1766-1838) leánya – atyák és férjek építőipari érdekeltségei talán itt is összeérhettek.

Ekhardték egyik fia, a mai család majdani újabb ősapja, Leopold (Lipót) 1819-ben születik. Míg Ferenc idősebb fia, József az atyja ácsmester foglalkozását, talán egy egész nagyobb vállalkozást visz tovább; addig az ifjabb Lipót a környéken máig meghatározó terménykereskedelembe száll be. Ekhardt Lipót négy gyermeke közül harmadik az 1854-ben születő EKHARDT Emília, aki 1878-ban házasodik Komáromban LANG Károly kárpitossal, bútorkereskedővel, s e házasságból születik 1881-ben LANG Mária. Tragédiák sújtják ezt az ágat: Lang Károly pár hónappal a lánya születése után, 32 évesen hirtelen meghal; ahogy a félárván felnövő, később Siófokra házasodó Lang Mária is "utána hal" 28 évesen a pár héttel korábban meghalt férjének.

A Komáromba került Emília és leánya, Lang Mária – ők lehetnek a posztbeli fotográfián is – már csak a távolból szemlélhették tovább az Ekhardt família magyaróvári sorsfordulóit.

Az ácsmester és polgárkapitány Ekhardt Ferenc/Franciscus után fia – vagyis Lipót ősapa fivére – Ekhardt József is ácsmester s fakereskedő lesz, és ő is betölti a polgárkapitányi tisztséget Magyaróváron az 1800-as évek közepe táján.

Leánya, Ekhardt Kornélia gróf Friedrich Schweinitz porosz királyi hadnagyhoz megy hozzá, aki a magyaróvári gazdasági akadémián tanult, s akit egy régi cikk „pénztelen, de rangos” fiatalemberként jellemzett. Az ifjú pár rátarti karakteréről elárulhat valamit az, hogy 1883-ban Magyaróváron született leányuknak a Schweinitz Johanna Editha Virginia Gisella Iren Eleonora nevet adják.

Ekhardt József fia, Kornélia fivére, Ekhardt Ferenc pedig több alkalommal is Magyaróvár városbírója, köztiszteletben álló, vagyonos polgár az előző századforduló idején – akinek több százezer koronát érő birtoka volt a jó kisalföldi termőföldön.

E városvezető fia, Ekhardt Tasziló jó családba születik, szép katonatiszti karrierbe kezd, de aztán a legtipikusabb dzsentris élettörténetet hozza össze, amiről a korabeli sajtó is beszámol.

1903-ban még erről szól a Pápai Közlöny: „Eckhardt Tasziló hadnagyot mély gyász érte apja halálával, ki M.-Ovárott városbíró és földbirtokos volt és Moson megye közéletében vezérszerepet játszott.”

Aztán 1907-ben a Friss Ujság:

„A rendőrség uzsoravétség miatt letartóztatta Csillag Ignácz czeglédi születésű sertéskereskedőt, akit már csalárd bukás vétsége miatt kezelt egyszer a törvényszék. A letartóztatás Eckhardt Tasziló huszárhadnagy, földbirtokos feljelentésére történt. Eckhardt Taszilónak ugyanis Magyaróvár határában van egy 200—300.000 korona értékű birtoka, amelyből 6000 korona kölcsön révén Csillag Ignácz ki akarta őt forgatni. A múlt év áprilisában kezdődött meg az ismeretség. Eckhardt akkor nagyon meg volt pénz dolgában szorulva és így belement az üzletbe, amely szerint 400 korona kölcsön fejében 1350 koronás váltót adott Csillagnak. Később megint anyagi zavarokkal küzdött Eckhardt. Kért háromszáz koronát, de Csillag kijelentette, hogy csak akkor ad, ha 12.000 koronás váltót kap róla. Eckhardt ebbe is belement. És mikor harmadízben fordult az uzsoráshoz, az kijelentette, hogy ad 8000 koronát, ha három havi lejárat után kétszeresen megfizeti, és akkor is csak olyan feltétellel, ha birtokát neki színleg eladja és három hónap múltán, a kölcsönösszeg kifizetésével visszaváltja. Eckhardt ebbe is belement, pedig az uzsorás csak 4800 koronát adott meg a kölcsönösszegből és még abból is elvett 2000 koronát - kölcsön. Az idő telt. A három hónap már vége felé közeledett. Ez alatt az idő alatt Csillag a feleségére íratta Eckhardt birtokát, és most a főhadnagy a 20.000 koronás kölcsönért, amiért ő tulajdonképpen 6000 koronát kapott, elvesztette volna egész birtokát, meg is fenyegették ezzel, és ekkor jelentette fel az uzsorást, kit a rendőrség letartóztatott.”

Népszava, 1909 január:

„Huszártiszt és sertéskereskedő. Több napi tárgyalás után csütörtökön mondott ítéletet a törvényszék az Eckhardt Tasziló panaszára Csillag Ignác és neje ellen megindított uzsoraperben. A biróság dr. Dési Géza védelme után bűnösnek mondotta ki Csillag Ignácot az uzsoravétségében és ezért 8 hónapi fogházra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélte s kötelezte Eckhard Tasziló javára 735 koronának visszafizetésére. Elrendelte a bíróság, hogy a telekkönyvben az Eckhardt ingatlanára Csillagék javára följegyzett jogok töröltessenek. Csillag Ignácnét a bíróság fölmentette az uzsora vétségének vádja alól. Az ítélet ellen az ügyész Csillagné fölmentése miatt fölebbezést jelentett be. De fölebbezett Csillag és védője is a bűnösség kimondása miatt.”

Friss Ujság, 1911 július:

„Tassiló főhadnagy eltűnt. A cifra nyomorúság. A főváros éjjeli életének ismert alakja volt még rövid idővel ezelőtt Eckhardt Tasziló. Valamikor huszárfőhadnagy volt s mint ilyen a legelőkelőbb társaságokba járt, frakkert tartott, állandó vendége volt a jobb éjjeli mulatóhelyeknek és napról-napra ott délcegeskedett a Kossuth Lajos utca korzón. Ez az életmód azonban felemésztette minden vagyonát s minthogy költséges kedvteléseiről nem tudott vagy nem akart lemondani, adósságokba verte magát. Barátaitól, ismerőseitől vett fel kölcsönöket. Előkelő barátai mutatták be a gróf Schweinitz fiuknak, akiktől egyenként és összesen hatezer koronát kapott kölcsön. Vagyonának utolsó roncsát, harmincezer koronát, egy burgonyazúzó-gyárba fektette, amely azonban nem vált be és az utolsó pénz is elúszott. Uzsorások karjai közé vetette magát ekkor Eckhardt Tasziló, akik teljesen tönkretették. A Schweinitz gróféktól kapott pénzt is visszakövetelték, de Tasziló nem tudott fizetni, Schweinitz Frigyes gróf ezért megtette a főkapitányságon Eckhardt Tasziló ellen a feljelentést. A rendőrség ma megállapította, hogy a volt huszárfőhadnagy már napok előtt eltűnt. Detektívek keresik és a körözőlevelet is kibocsájtják ellene.”

Eckhardt Tasziló aztán, úgy tűnik, valamikor valahogyan megkerült: az 1. világháború idején a hadsereg újsághíreiből értesülünk arról, hogy 1915-ben hadnaggyá, 1917-ben főhadnaggyá léptetik elő. Még később, 1936-ban egy Eckhardt Taszilót említenek, mint századost és katonai parancsnokot a Váci magyar királyi állami gyermekvédelmi iskolában – élete alkonyán itt játszhat katonásdit az egykor szépreményű huszártiszt, e hányatott sorsú, elfeledett, távoli rokon.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált és beazonosított személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált adatok az anyakönyvi találatokról; 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írás, amely az idevonatkozó társadalmi-történelemi-földrajzi összefüggésekre is reflektál. Mindezt digitálisan adom át.

Ha a Megrendelő nem kér családtörténeti írást, akkor a kutatás ára megtalált személyenként 3500,- Ft..

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el.

Ára cérnafűzött, prémium minőségben 55.000 Ft - tól / db, amely függ a rendelni kívánt példányszámtól, színes oldalak és belívek számától. ( Minél több példány, annál kedvezőbb lesz az ár. )

Ára ragasztott fotókönyv esetén 30 oldalig 40.000,- Ft / db, az ár függ az oldalszámtól.

Ára digitális változatban az összeszerkesztett könyv pdf-ben 1.000,- Ft / oldal. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása digitálisan 50 felmenőig 20.000,- Ft, efölött 400,- Ft / személy.

Egy konkrét személy kutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból külön megbeszélés tárgya.

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com