A Regmann család háza Tabon, Erényi Alajos festményén (forrás: Tabi emlékek Fb)

A tabi Regmann család felmenőit kutatva több mint háromszáz évre visszamenőleg tártuk fel a felmenők kilétét, az ősök nemzedékeinek útját és sorsát az egykori Baden fejedelemségtől a somogyi dombvidékig, a Balaton hátországáig.

A mai legkisebb utódokkal együtt 11 nemzedék kalandos és megpróbáltatásokkal teli története állt össze a kutatás során.

Családtörténetüket megismerve igazán érdekes körképet kapunk a bevándorlás viszontagságairól, a Somogyi-dombság apró falvainak történetéről. Családnevük apró módosulásai is jellemzőek voltak a régi időkben.

A legkorábbi ismert felmenő, Nicolaus Rebmann 1714 körül született Németország délnyugati csücskében, a Freiburg melletti Neuershausen nevű apró faluban és ott is kötött házasságot 1741. november 27-én a szintén környékbeli Maria Magdalena Schlegel kisasszonnyal. Nicolaus számára ez már a második házassága lehetett, mert az előkerült források szerint 1735-ben is született már gyermeke, Leonardus – a későbbi ősapa –, valamint 1739-ben Maria Verena, mindketten neuershauseni születésűek.

A család 1750-ben érkezett magyar földre és Diósberényben telepedett le. Az ifjú asszony azonban nehezen bírhatta az idegen földre való letelepedéssel járó viszontagságokat, és pár éven belül elhunyt. 1755-ben Nicolaus újra megnősült és egy Gunecunda nevű hölgyet vett el Diósberényben, akivel még 1755-ben és 1759-ben is született közös gyermeke. Sajnos Gunecunda asszony sem érte meg az idős kort, 1759 körül, feltehetően a gyermekszülés következtében elhunyt.

Nicolaus 1760-ban Adamus Verniker özvegyét, Anna Maria Hain-t vette el Mucsiban,

tehát legalább négyszer nősült rövid élete során.

Végül 1763. január 11-én Csibrák településen érte a halál egy rendkívül tartalmas élet után, alig 49 éves korában, miután családjával letelepedett az új hazában.

Nicolaus Repman és Anna Maria Verniker esküvő 1760.szeptemberében Mucsin

Fia, Leonardus Rebman (1735 - ) – néhol Reppan – még német földön született, Neuershausenben, 15 éves volt, amikor a családjával kivándorolt. 1759-ben Szakadáton kötötte össze az életét Johann Georgius Majer (1717- ) és Anna Margaretha Fritz leányával, Anna Margaretha Majerral (1740 - ). Diósberényben éltek, és 1762, valamint 1771 között születtek gyermekeik, köztük 1760-ban Adamus Rebman, a későbbi ősapa. Majer asszony azonban 1778 körül elhunyt, Leonardus egyedül maradt több kiskorú gyermekével – összesen hat gyermekükről tudni –, így a kor szokásai szerint hamarosan újra nősült: 1778. szeptember 14-én Nágocson egy özvegyasszonyt név szerint Veronica Veller született Mangert vett nőül.

Az érdekesség a dologban az, hogy ezen a napon apa és fia együtt nősült,

ugyanis Adamus Rebmann Elisabetha Vellert (1761 - 1800), Adamus Veller és Veronica Manger leányát vette el, míg édesapja fia menyasszonyának anyját, vagyis megözvegyült nászasszonyát vette nőül.

Nem ritka eset a korai időkben az efféle dupla házasság: anyagi okok, a megélhetés, a túlélés kényszere hozott általában ilyen döntést.

Még egy különös ámde annál szomorúbb adalék e házaspár kapcsán, hogy

anya és leánya ugyanazon évben, nem sokkal egymás után hunytak el.

Elisabetha Veller ekkor már fiatal özvegyasszony volt, Adamus Rebmann ugyanis 1796-ban váratlanul elhunyt, mindössze 36 éves volt. 1797 januárjában Elisabetha újranősült és Georgius Svartz felesége lett. A házasság azonban alig két hónapot tartott, ugyanis az újdonsült férj 1797. március 29-én szintén elhunyt. Egy hónappal később, április 30-án pedig már Elisabetha Veller és Antonius Strausz házassági bejegyzését olvashatjuk a nágocsi anyakönyvben.

Leonardus Rebman és családjának említése az 1767-es diósberényi összeírásban

Apa és fia esküvői bejegyzése 1778. szeptember 14-én a nágocsi anyakönyvben: Adam Repman (19) és Elisabetha Veller (19), valamint Leonardus Repman (40) és özvegy Veronica Veller (50)

Özv. Elisabetha Veller két egymás utáni esküvői bejegyzése 1797. január 31-én és április 30-án a nágocsi anyakönyvben

Adamus Rebmann és Elisabetha Veller fia, Paulus Rebman (néhol Redman) 1789-ben született Zics településen, 11 éves korára mindkét szülőjét elvesztette.

A nehéz körülmények bizonyára megedzették a fiatal fiút, mert kitanulta a kovács mesterséget,

és a környéken több helyen is felbukkan mint kovácsember.

1812-ben Mucsin házasodott Josephus Viczl (1767 - ) és Anna Margaretha Giltner (1767-1793) leányával, Cunnegundis Viczl kisasszonnyal (1791 - ), és hat gyermekük született több különböző településen, úgy mint Kapoly, Törökkoppány és Pusztaszemes.

Paulus Rebman és Cunigunde Vitzl esküvői bejegyzése 1812. január 28-án a mucsi anyakönyvben

Fiuk, Rebman János, (néhol Rekman) a későbbi ősapa 1816-ban Zicsen született, és ő is kovács lett. 1835-ben Kőröshegyen vette nőül Adamus Böhm és Elisabetha Stainpacher leányát, a pusztaszemesi Böhm Évát (1814-1885), akivel Kapoly településen telepedtek le és ott is éltek halálukig.

Az ő fiuk, Regmann Imre (1851-1927) lesz az, aki Kapolyról Zala községbe költözik, ugyanis egy ottani leányt, Kováts Magdolnát (1861-1940) vette feleségül, az esküvőjük 1878-ban volt Tabon.

Három nemzedék élete viszonylag csendesebb mederben folyt, többen magas kort is éltek meg.

Regmann Imre földműves és Kováts Magdolna fia, ifjabb Regmann Imre ( néhol Rebman ) 1897-ben született Zalán. Róla már többet tudni.

Nehéz élet jutott neki, megjárta a nagy háborút, fél szemére meg is vakult. 1919-ben tombolt a terror Somogyban, őt sem kímélve kegyetlenül megkínozták. Visszaemlékezését erről a szörnyű időszakról Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén c. munkájában olvashatjuk bővebben.

Fiatal feleségét korán elvesztette: Sztranyák Mária (1904 - 1926 Torvaj) mindössze 22 éves volt, amikor tüdőgyulladásban elhunyt. Két gyermekük született. Imre ezután újból megnősült és a tabi származású Krutek Veronikát (1895 - 1952) vette el, akivel még 3 közös gyermekük született. A család Zalán élt, ahonnan nemsokára Tabra, a központba költöztek.

A forgalmas út menti kis házikó még Erényi Alajos festőművészt is megihlette. Sajnos maga a ház nem áll már: a 2010-es években bontották le, de hosszú ideig szerves része volt a városképnek.

Regmann Imre betonáru-gyártással, sírkőkészítéssel foglalkozott, emellett – mint akkoriban sokan mások – méhészkedett is.

A 20. század közepe azonban, megannyi más magyar családhoz hasonlóan a Regmannok életét is megforgatta, tragédiáktól sem mentesen. 

A Regmann család a tabi ház előtt egy régi fotográfián

Regmann Imre végül egy viszontagságos és hosszú élet után 1971-ben hunyt el Tabon.

A három évszázada Magyarországra jött és magyarrá vált család leszármazói azonban ma is élnek, határainkon innen és túl egyaránt.

*** 

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált, lementett anyakönyvi bejegyzések; mindezek mellé kérhet még egy 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írást, amely az idevonatkozó társadalmi-történelmi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Családtörténet-írás meglévő családfához is.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com

Végre elkészült egy újabb családtörténet, büszkén adhattam át a megrendelőnek. Ismét egy régi sváb família szerteágazó múltját kutathattam vissza, több szálon is pontosan megtalálva az eredeti német őshazát és még az ottani további őseiket is az 1600-as évek mélyéig.

A Magyarországra elvándorló utódok Taksony, Soroksár, Dunaharaszti és Ráckeve térségében telepedtek le – minden bizonnyal számos ottani sváb gyökerű lakos közös ősei rajta szerepelnek ezen a családfán.

Ha érdekel saját családod története, ha meglepnéd szeretteidet vele, örömmel várom a megkeresést, fordulj hozzám bizalommal!

***  

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált, lementett anyakönyvi bejegyzések; mindezek mellé kérhet még egy 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írást, amely az idevonatkozó társadalmi-történelmi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Családtörténet-írás meglévő családfához is.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com

Az elmúlt hetekben újabb családtörténetek készültek el, megrendelőim megtisztelő felkérései nyomán.

Mindig öröm az őseim nagy részéhez hasonlóan sváb eredettel rendelkező családokat kutatni: valahogy közel érzem magamhoz ezeket a történeteket, amik közelebbről vagy távolabbról emlékeztetnek az én felmenőim sorsára is.

A magyarországi „svábok” − ahogy a német telepeseket mifelénk általánosan nevezik − legnagyobb része ugyanazt az utat járta be a régi időkben. Legtöbbjük a mai Németország déli és középső részén élt, főleg a Duna vonzáskörzetében, de a Rajna, a Majna völgyéből, sőt még azon túl is, Pfalzból, Lotharingiából és Luxemburgból is érkeztek telepesek magyar földre.

A legtöbben az 1700-as évek folyamán jöttek Magyarországra, jellemzően a nagy dunai tutajokon, az Ulmer Schachteleken. Csak ez a korabeli hajóút a még szabályozatlan, a mainál jóval veszélyesebb Dunán kitett egy kalandregényt, minden egyes telepes család esetében.

Aztán partot értek valahol Magyarországon, ahol sokszor csak egy üres folyópart várta őket, s esetleg egy szerződés vagy parancs, merre is menjenek falut alapítani vagy egy épp hogy megalapított faluba költözni. Nem hogy az első éveket, de az első évtizedeket, nemzedékeket sújtott az idegen földön való újrakezdés minden kihívása: a járványok, a betegségek, a kialakulatlan ellátási láncok miatti ínségek.

De akik túléltek, azok megalapozták a ma is létező magyarországi települések százait a Duna mentén, a Dél-Dunántúlon és az Alföld számos kistérségében is.

Örömmel nyújtottam át az elkészült történeteket e családok mai utódjainak − újabb mikrotörténelmi korszakokat feltárva a jövő nemzedékek számára.

***  

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált, lementett anyakönyvi bejegyzések; mindezek mellé kérhet még egy 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írást, amely az idevonatkozó társadalmi-történelmi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Családtörténet-írás meglévő családfához is.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com

Felvidéken kutatva az ember sok érdekességet talál egy-egy könyv mélyén. Íme, egy a sok közül:

Kis praktikus segédlet egy korabeli halotti anyakönyvben:

a felvidéki Kőkeszi katolikus anyakönyvében a pap ABC-sorrendben feljegyezte a betegségeket és azok magyar elnevezéseit.

Régen élt, már elfeledett hétköznapi emberek sokaságát találjuk meg, ha családfát kutatunk, családtörténetet írunk. Bár történelmi ismereteinkkel és a családtörténetek írásával egyre és egyre mélyebben érezzük és látjuk át a régi emberek életét, s lehetnek elképzeléseink arról, hogyan élték meg a világot, a kort, ami nekik adatott; de ritkán van lehetőségünk ilyen hétköznapi emberek világát közvetlenebbül is megismerni.

Megtaláljuk születésüket, kereszteléseiket, esküvőiket, gyermekeik születését − és elhalálozását −, majd saját elhunytukat is; ismerhetjük foglalkozásukat és néha a vagyoni helyzetüket is; de ritkaság, hogy személyes gondolataikat, sorsfordulóikat a saját tollukból ismerhetjük meg. Ehhez ugye első körben írni is kellett tudnia az illetőnek.

Ezért is értékes, érdekes és a maga szikár bejegyzéseivel is megrendítő olvasmány egy egyszeri ráckevei molnár, Kajzer János fennmaradt naplója, amit a Ráckevei Múzeumi Füzetek egy régi lapszáma mutatott be.

E molnárember életének kezdete rejtély: a ráckevei idősebb Kajzer János gyermekeként születhetett, akinek több gyermeke ott van a helyi anyakönyvben, de pont az ifjabb János nincs.

"Vándorlásból hazajöttem" és "Szeged város volt utolsó menhelyem" − írta naplójában Jánosunk. 1827. októberi hazatérte után néhány hónappal előbb édesanyja, majd édesapja halt meg.

Ő viszont ezzel egy időben, 1828 januárjában megházasodott, elvéve a 18 éves Czifrus Erzsébetet. Az ifjú házasok élete viszont hamar tragikus fordulatot vett: egészségben és remélhetőleg boldogságban töltött életidejük egy évet se tett ki.

1828. december 22-én megszületett egy fiú, János − és ezt követően csak azt tudjuk, hogy a fiatal feleség ágyban fekvő betegként töltötte hátralevő életét, kilenc éven keresztül, majd 1838 februárjában, egy hatalmas, havas tél mélyén elhunyt.

"Házasságom történt 1828 dik (év) január 29 dik (napján) Cifrus Erzsébettel, kivel is éltem egy évet egészséggel, kilencet pedig betegágyban töltött. 1838 ban február 14 dikén múlt ki a világból."

Rá pár hétre, 1838 márciusának közepén pedig jött a híres-hírhedt dunai ár, ami az akkor épp megözvegyült Kajzer János házát is elöntötte: a szobában 75 centi magasan állt a víz, végül a ház összedőlt.

Kajzer molnárnak innen kellett újrakezdenie az életét: 1839 januárjában elvett egy 18 éves leányt, Rádler Erzsébetet.

Kilenc gyermekük született a házasságból. Az elsőszülött, ifjabb János felnőtt, de 37 évesen, még apja életében felakasztotta magát. István 2 év 8 hónapot, Lizi 10 hónapot, az újabb István 24 évet, Lajos 2 évet, Lizi 8 évet, az ikerpár tagja Imre 1 hónapot élt. Végül 1868-ban a második feleség Erzsébet is meghalt 49 éves korában.

A molnárnak két gyermeke, József és a másik iker, Kati maradt életben.

Még az ikrek születése előtti hónapokban, 1856 júliusában kitört egy tűzvész Ráckevén, amiben leégett Kajzer Jánosék háza is, odaveszett a fészerben tárolt, 2500 forint értékű deszka, valószínűleg egy komplett malom faanyaga. Összes kárát 8000 forintra becsülte a naplóíró molnár.

Mindezen sorsfordulókat és tragédiákat szenvtelen szikársággal jegyezte fel naplójába a molnár.

Kajzer ugyanakkor rendre följegyezte az időjárás alakulását, a természeti jelenségeket; ahogy az ország akkori nagy történelmi eseményeit is, különösen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseit, amivel kapcsolatban meglepően részletesen tájékozott volt.

Elsőszülött fia, ifjabb Kajzer János is molnár lett, apja egyengette az útját, mivel 1862-ben az atya vásárolt egy fél malmot a fia számára, majd pár napra rá a molnár céh tagja lett a fiú, ennek költségét − 17 forint 20 krajcárt − is az apa állta. "Kifizettem öreg Kajzer János 1862dik évben, március 30dik napon."

Tizenöt évvel később, 1876-ban az apja által útjára indított ifjabb János felakasztotta magát.

Végül 1881-ben halt meg az egyszeri molnár, öreg Kajzer János. Emlékezete az általa írt naplóban maradt fenn.

Részletek Kajzer János naplójából

"Vándolásból hazajöttem 1827 dik évben május 27 napján, Szeged város volt utolsó me(n)helyem.

Édesanyám meghalt 1827 dik évben október 22 dik napján.

1828 dik (év) január 6 dik (napján) édesatyám haltmeg. Vízkereszt napján temettettem el.

1830 ban kijött a Duna vize, de aházba nem jött, csak a konyha ajtóig volt.

1831 ben is kijött a Duna vize, de akkor valaminél kisebb volt, mert az udvaron nem folyt keresztül.

A kolera volt 1831 dik évben volt aratáskor"

"Házasságom történt 1828 dik (év) január 29 dik (napján) Cifrus Erzsébettel, kivel is éltem egy évet egészséggel, kilencet pedig betegágyban töltött. 1838 ban február 14 dikén múlt ki a világból."

1838 ban igen nagy hó volt, hogy azutcákon is alig lehetett járni. Ugyanakkormárcius 15 dik (napján) a Duna vize olyan nagymértékben kijött, hogy a házam iscsaknem egészen összedűlt, mert aszobában volt két és fél sok víz.

Ezen szerencsétlen esztendőben özvegy voltam"

"1843 dik évi télen nem volt sem hideg (sem), hanem volt úgy hogy a juhok be sem jöttek egész télen. A Dunában három nap ment a jég,akkor tisztára elolvad(t). De a gyümölcsfákat mind kicsalta. Tavaszkor pediga fagy végett nagyobb része akkorelfagyott a kertekben. Sárgabarack nem volt."

Második házasságom történt 1839 dik év január 23 dik napján, Mária eljegyzése napján esküdtünk meg; szent mise után esködtetett megKálmán tisztelendő úr. Életideje 49 év (volt). 1868 dik évben március 25 dik (év) éjjel 11 órakor adta ki boldog lelkét Rádler Erzsébet — boldog életre szenderült.

1843 dik évben szabad Ráckeve városa a Dunán keresztül hidat kezd csináltatni, amely híd el is készült azon esztendőben,kilencedik július napján fel is inszcenálták ,mert éppen aratási vásár volt akkor. Ugyanazon vasárnapon adta meg a város a gazdáknak az áldomást."

Kajzer János második esküvője 1839 januárjában

1846-tól

"József fiam született 1846 dik évben február 26 dik napján 7 óra és egy fertály (negyed) (órakor) hal jegyben. Dec ember) 31 dik napján 1846 dik évben nappal 11 órakor olyan nagy beteg volt, hogy a lélekharangot is húzták rá. 1847 dik az új esztendőre egészen (meggyógyult), mintha nem ő lett volna.

1847 dik évben született november 17 dik napjáraIstván fiacskám hal jelben.

István fiam meghalt 1871 év december 4 dik(én) este 8 óra(kor). Élt 24 évet.

1850 dik évben július 7 dik napján délután 3 órakorkettős (ikrek) jelben született Lajos fiam. 1852 dik év augusztus 3 dik nap reggel két fertályáéi) 7-readta ki boldog lelkét kedves Lajos fiacskám jobb életreszenderült a mennyei atyához.

1854 év júni(us) 11 dik napján nyíl jel(ben) született Lizi leányom. Keresztatyja Novák József, keresztanyjaBartók Erzsébet

Meghalt 1863 dik évben április 10 dik napján 10 órakor reggel adta ki boldog lelkét. Élt 8 évet és 43 hétig."

1848

"Márci(us) 15 kén az országban szabadság, szabad sajtó hirdettetett; hogy Pesten márci(us) 16 dik(án), nálunk pedig 24 dikén volt az ország szabadságnak az ünnepe; hogy robot többé nem lesz és(a) földekből való dézsma elengedődtek. Többé semfüstpénzt sem földből dézsmát nem adunk. Az idő különben jól járt. A tiszta búza pesti méretje 11 forint, kukorica 5 váltóforint, árpa 6 váltóforint. Májusban a mi templomunk előtt felesküdtünk 600 az(az) hatszáz (fős) őrsereg, Amelyből el is kellett menni 67 embernek az Alföldre a Szent Tamásra a Bácskába. Ott voltak öt hétig. Október hónapon pedig (a) lórévi révben nagy táborvolt, mert csak Kecskemét városából jöttek ide 1100 (fős)őrsereg. Itt voltak valami 8 nap. Ez idő alatt Jellasics tábora jött ránk egész Nyékig, ott összeütközött a magyar a horváttal és Jellasics mind horvát vezér elszaladt."

1849

Márci(us) 19 dik(én) József napján jó nagy hó esett. Május napjaiban a magyarok ismét visszajöttek Pestre,de Rákoson nagy ütközet volt a magyar és némettel(magyarok és németek között). A német Budára áthúzta magát és az utolsó szekerek mikor átmentek, akkor a hajóhidat megszalmázta és kátránnyal megöntözte) és meggyújtotta, úgy hogy az egész híd elégett,és a magyarok utánna nem mehettek a Dunán, hanem Ráckevében csináltak hidat, itt ment a sok magyar tábor által Buda felé, Ercsinél is hajóhidat csináltak hajóból, völgyhajóból. De két-három nap múlva ismét a hidakat elvitték (a) ráckevei hidat (a) csepeli révbe, az ercsiit pedig (a) sziget orrára. Ott voltak, míg a budai várat be nem vették a magyarok.Bevették a magyarok, azután Pest és Buda ismét (a) magyaroké lett.Ez volt május hónapban, azután budai várkapitány volt Hentzi ki is otthagyván az életét, meghalt sebedbe). Később Komáromnál ütköztek, (de) a magyarok győztek, de azután jöttek a sok muszkák.A magyart hajtotta a némettel (együtt) lefelé (délnek) ütköztek, de nem nyertek egész Világos várnál. Ott Görgei magát megadta, népét átadta, fegyvert lerakatta. A muszka elvitte a sok prédát, a magyarok szétmentek, ki merre tudott. Haza is jöttek Törökországba (is)mentek. (A német ismét Budát és Pestet magának foglalta.Magyar bankót érvénytelen hagyta, sokat beszedett, de érte semmit se adott."

1850 után

"Attól az időtől fogva olyan sok változások voltak,hogy az ember alig tudta magát feltalálni, hogy mit csináljon.Mert a nagy adó bejött, másrészről a bankónak újabb változásaitól úgy megcsömörlöttünk, hogy más senkinek semmire kedve nem volt. Mert 1853 évben 15 féle bankó járt,de ezüst, vagy húszasnak híre sem volt. Ebben (az) 1853 dik évben az időjárás ősztől fogva mindig csak esőt számítok (számlálok). Egész február 10 dik napig hideg semmi nem volt, hanem olyan nagy sár volt, hogy az utcán kocsival nem is lehetett járni, mert minden nap eső esett."

1856

"1856 dik év júli 12 dik napján reggel 8 órakor rettenetes nagy szélvészben Szálé úrházát Matska Kata pékszolgálója kész akarattal meggyújtotta, és én is a legnagyobb veszedelembe jutottam,mert elégett a ház minden áristommal (helységgel) együtt, mer a szobák beégtek; az udvarban, fészerben deszkavolt 2500 forint érő- azt mind szénné vált. Úgy hogy a tűz miatt három becsűje volt 8000 (forint),szóval nyolcezer forint kár,amiért is éjjel és nappal sírtunk mindnyájan

Kajzer János
Rádler Erzsébet
János fiam
József fiam
István fiam
Lizi leányom - kétéves."

"1856 dik évben november 5 dik napján 11 és fél órakor délben született Kati lányom és Imre fiam, kettősek (ikrek) voltak. Katinak keresztanyja Magdics József úr, keresztanyja Szlávics Széta komámasszony. Imrének keresztatyja Novák József, keresztanyja Bartók Erzsébet komámasszony. Kereszteltük azon napon délután 4 órakor.

1856 dik évben december hó 2-dikán megszűnt élni Imre fiam. Eltemettük december 3 dik(án)."

1868

"1868 dik évben 20 dik november napján István fiam katonának maradt, és 23 dikán este vitték őket Bécs városában, ott tanultak."

1873

"1873 dik évben Kati leányom január 14 dik napján letette az Isten szent templomában az Iste noltáránál a hitet, Vella János a hites párja. Éljenek számos éveket Isten dicsőségére, legyenek boldogok a földön.

Atyai kívánságom

MK (maga kezével) Kajzer János, mint atya"

„A családfakutatás több mint hobbi, rendkívül időigényes, sok utánajárást és nagyfokú háttérismeretet igénylő szenvedély. Amikor elkezdjük, önmagunkért és szeretteinkért csináljuk, összetartó ereje van, a múltba való kapaszkodás pedig meg is erősít minket, hogy nem vagyunk egyedül.

Ha tudjuk, honnan jöttünk, kik voltak az őseink, min mentek keresztül azért, hogy mi ma itt lehessünk, az egy rendkívül nagy érték és sokat hozzáad mai életünkhöz, jellemünkhöz.

Azt is érdemes tudni, hogy mi, mai magyarok nagyon sokszínűek vagyunk. Nagyon sokféle eredete van őseinknek, a régi magyar népességtől a szomszédos szláv népekből érkező szlovák, ruszin, szerb és horvát ősökön át a nagyszámú germán, sváb telepesekig és a zsidóságig. De találtam már olasz és francia távoli ősöket is mai magyar családok felmenői között. Nem beszélve a társadalmi sokszínűségről, hiszen egyazon mai család különböző ági ősei között lehetnek akár szerény életű régi zsellérek és a középkori magyar elit történelmi személyiségei is. Nagyon izgalmas végeredményeket hozhat egy komplett családfakutatás bármely mai magyar család esetében is.”

A Kultúra.hu kérdéseire válaszoltam egy interjúban, amiben örömmel meséltem a családfakutatás és történetírás érzelmi és intellektuális kalandjairól.

Szívből ajánlom olvasóimnak, minden érdeklődőnek!

Fotók: Csiki Vivien

Antik lelet, szinte már régészet: szászországi ősök után nyomozva, legrégebbi szülőfalujuk, a Freiberg melletti Langenau anyakönyvében felfedeztük, hogy már az 1500-as évek közepétől (!) vezették itt a kereszteléseket.

Döbbenetes látvány egy ilyen évszámot látni anyakönyvben:

1566.

Ebben az esztendőben halt hősi halált Zrínyi Szigetvár védelmében, ugyanitt Szigetvárnál ekkor halt meg a világhódító Szulejmán szultán.

Ebben az évben tört ki a hollandok nagy és később győztes szabadságharca a spanyolok ellen; ekkor épült fel Mostar öreg hídja; ekkor halt meg a rejtélyes Nostradamus, Shakespeare pedig még csak kétéves kisfiú volt.

És a szász Érchegységben fekvő falu lelkésze már ekkor szorgalmasan jegyezte föl a születő gyermekeket, Michl Schubertet, Nickel Moritzot, Anders Hilert meg a többieket − egykori hétköznapi falusi emberek neveit, akiknek élete óta lassan fél évezred telt el, de neveik, létezésük nyomai fennmaradtak ezeken a ritka korai anyakönyvi lapokon.

Ilyen leletek miatt igazán izgalmas a családtörténetek, családfák kutatása!

„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői.”

Nagyjaink az anyakönyvben

Szuhafői Bartók Béla Győző János magyar királyi zeneakadémiai tanár (Bp. Teréz körút 17.), néhai Szuhafői Bartók Béla és Voit Paula fiának házassága Ziegler Mártha Kornélia Wandával (Bp. I. Dísz tér 2.), Ziegler Károly és Rudolf Wanda leányával, 1909. november 16-án Budapesten.

Nyolcvan éve hunyt el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

A Bartók család eredetileg Borsodszirákról származott, nemességüket 1635-ig tudták visszavezetni.

Bartók Béla nagyapja, Bartók Béla mezőgazdasági iskolai tanár volt Nagyszentmiklóson. Atyja, idősebb Bartók Béla a nagyszentmiklósi városi iskola igazgatója volt, aki zongorán, csellón játszott, zenét szerzett és zenekart vezetett - és nagy utazó volt a hazai tájaktól Egyiptomig -; ahogy édesanyja, Voit Paula is tanítónő volt és kiválóan zongorázott. Paula asszony a felvidéki Turócszentmártonból származott, német gyökerű családból.

„Azt hiszem, zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem” – írta Bartók Béla később.

„…Március 25-én, éppen ötödik születése napján kezdtük el a tanulást, és április 23-án, Béla napkor, egy kis négykezessel lepte meg az édesapját” – írta visszaemlékezéseiben az édesanyja.

A visszahúzódó, betegeskedő kisfiút nagyrészt otthon tartotta és tanította édesanyja. Idősebb Bartók Béla alig 32 évesen halt meg, fia ekkor csak 7 éves volt; anyja ezután is pedánsan nevelte és tanította a fiút.

Ifjabb Bartók Béla 1899-ben sikeres felvételit tett a pesti Zeneakadémiára, de addigra már rég komponált, a századfordulón pedig már európai koncertturnéra ment zongoristaként; hamarosan pedig az őseredeti magyar népzenére is felfigyelt és elkezdte annak gyűjtését.

A többi innentől történelem – és a magyar zene- és kultúrtörténet dicsőséges fejezete.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Megtalált személy az, aki vagy egy házassági vagy egy születési / halotti adatból beazonosítható.

Amit a Megrendelő ezért kap: 1) egy felrajzolt, letisztázott családfa; 2) pontosan dokumentált adatok az anyakönyvi találatokról; mindezek mellé kérhet még egy 3) egy részletes, a kutatás során megismert adatokból, helytörténetből álló, a családfát és a Megrendelő által küldött információkat is tartalmazó családtörténeti írást, amely az idevonatkozó társadalmi-történelmi-földrajzi összefüggésekre is reflektál.

A családkönyv ezt a részletes és összefoglaló családtörténeti írást tartalmazza A/4-es méretben a család őseiről, életéről kiegészítve és összeszerkesztve a Megrendelő által küldött régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal, valamint a kutatás során talált érdekességekkel, családfarajzzal. Kemény táblás, exkluzív, egyedi, a Megrendelővel egyeztetett megjelenésben készül el. 

Egyéb szolgáltatások:

Grafikai szolgáltatások: egyedi elképzelések alapján különleges családfa felrajzolása.

Családtörténet-írás meglévő családfához is.

Egy konkrét adat vagy személy felkutatása a rá vonatkozó, fellelhető lehetséges adatforrásokból.

Elérhetőségem:     eniko.matehotmail.com