Családunk története - könyv és kutatás

2024.ápr.10.
Írta: mateni Szólj hozzá!

Első lépések

Segítség az elinduláshoz:

Családfakutatáshoz először is szükség lesz a szülők, nagyszülők, de leginkább a dédszülők adataira, már amennyit tudni róluk. Ki-hol született, hol élt, vallás, esküvő / elhalálozás helye, ideje...Bármi fontosnak vélt adat jól jöhet, ehhez érdemes a legidősebb rokonokat is megkeresni, hátha ők több mindenre emlékeznek. Ha sikerül egy-egy nagyszülőt / dédszülőt pontosan beazonosítani, akkor lehet érdemben visszakeresni és kutatni az ősöket.

Többnyire az 1720-as évekig, nemesi ágon ennél korábbi századokig is lehetséges a visszakeresés. Ha Ön szeretné a kutatást végezni, számos online kutatóoldal létezik, vannak ingyenesen hozzáférhetőek és vannak fizetős oldalak.

Ha nem szeretne ezzel vesződni, keressen meg nyugodtan, 20 éve foglalkozok családfakutatással, szenvedélyem a munkám. Általánosságban a kutatásról: Az anyakönyvi "nyomozás" izgalmas, bonyolult folyamat, előzetesen nem tudni, hogy néhány vagy számos személyig, nemzedékig tudunk-e visszatekinteni. A kutatás ára az általam megtalált személyenként 5000,- Forint. De megállapodhatunk egy keretösszegben is, és annak határáig (illetve a kereten belül megtalált személyek számáig) folytatom - első körben - a kutatást.

Megtalált személy az, aki egy születési / elhalálozási időpontból vagy az esküvő tényéből beazonosítható. Ebbe az árba bele van foglalva egy felrajzolt családfa, a megtalált anyakönyvi adatok pontos dokumentálása, valamint egy, a megismert adatokból összerakott, megírt családtörténet is, ami pár oldaltól akár több mint százig is terjedhet, a kutatás kereteitől és találataitól függően.

Ezen túlmenően konkrét személy is kutatható, ez külön megbeszélés tárgya, ami magában foglalhatja a családi körülményeit (voltak-e gyermekei, újraházasodott-e), életútját (katonáskodás, hadifogság, peres iratok, nemesség) vagy egyéb gyűjthető adatforrást.

Végül mindezekből ( a kutatási eredményekből, megírt családtörténetből, településtörténet, érdekességek, térképrészlet... ) a felrajzolt családfából, valamint a Megrendelő által elküldött régi dokumentumokból, fotográfiákból egy kézbe fogható, a Megrendelőnek vagy ajándékként családtagoknak készülő, egyedi, exkluzív családkönyvet is készíthetek. A könyv ára 55.000,- Ft-tól ( függ a rendelni kívánt példányszámtól, hozott anyag minőségétől, oldalszámtól, színes oldalak számától ). 

Keressen bizalommal!

Máté Enikő 

eniko.mate@hotmail.com

Címkék: első lépések

Kis magyar Buddenbrook

eckhardt.jpg

Szigorú tekintetű asszony, jobb kezében egy keresztes imádságos könyvvel, baljával egy kissé riadt tekintetű kislány kezét fogva: ő lehet a kutatott család két ősanyja, Ekhardt Emília és leánya, Lang Mária; a fotó a családi örökségben maradt fenn. Az Ekhardt ősök története teljesen elveszett a családi emlékezetben. Régi anyakönyvek és újságok mesélik el újra történetüket, ami egy meg nem írt polgári családregény témája is lehetne akár. Az Ekhardtok több nemzedéken át a Mosonnal szomszédos, ma vele egyesült régi városka, Magyaróvár egyik vezető családja voltak - amíg el nem sodorta őket a sors szeszélye. Első itt felbukkanó családatyjuk Franciscus EKHARDT ácsmester (1778-1845), aki máshonnan, osztrák vagy német földről érkezhetett a városba. 1820-ban ő építi a Magyaróvár főterén álló, jelentős barokk templom tornyát. Az ebben lévő harangok később, 1894-ben Kossuth Lajos budapesti temetése alkalmából minden tilalom ellenére megkondulnak. Az eset a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatóinak „csínytevése” lehet – áll egy tanulmányban.

Ekhardt Ferenc komoly munkákat végző ácsmesterként a városvezetésbe is felemelkedik: városi tanácsos, valamint polgárkapitány is egyben, vagyis a fegyveres polgárőrség vezetője. Felesége Magdalena ALLACHER (1791-1864), aki a magyaróvári vár melletti Lucsony faluban élő Georg ALLACHER kőmíves (1757-1831) és neje, Elisabeth (1766-1838) leánya – atyák és férjek építőipari érdekeltségei talán itt is összeérhettek.

Ekhardték egyik fia, a mai család majdani újabb ősapja, Leopold (Lipót) 1819-ben születik. Míg Ferenc idősebb fia, József az atyja ácsmester foglalkozását, talán egy egész nagyobb vállalkozást visz tovább; addig az ifjabb Lipót a környéken máig meghatározó terménykereskedelembe száll be. Ekhardt Lipót négy gyermeke közül harmadik az 1854-ben születő EKHARDT Emília, aki 1878-ban házasodik Komáromban LANG Károly kárpitossal, bútorkereskedővel, s e házasságból születik 1881-ben LANG Mária. Tragédiák sújtják ezt az ágat: Lang Károly pár hónappal a lánya születése után, 32 évesen hirtelen meghal; ahogy a félárván felnövő, később Siófokra házasodó Lang Mária is "utána hal" 28 évesen a pár héttel korábban meghalt férjének.

A Komáromba került Emília és leánya, Lang Mária – ők lehetnek a posztbeli fotográfián is – már csak a távolból szemlélhették tovább az Ekhardt família magyaróvári sorsfordulóit.

Az ácsmester és polgárkapitány Ekhardt Ferenc/Franciscus után fia – vagyis Lipót ősapa fivére – Ekhardt József is ácsmester s fakereskedő lesz, és ő is betölti a polgárkapitányi tisztséget Magyaróváron az 1800-as évek közepe táján.

Leánya, Ekhardt Kornélia gróf Friedrich Schweinitz porosz királyi hadnagyhoz megy hozzá, aki a magyaróvári gazdasági akadémián tanult, s akit egy régi cikk „pénztelen, de rangos” fiatalemberként jellemzett. Az ifjú pár rátarti karakteréről elárulhat valamit az, hogy 1883-ban Magyaróváron született leányuknak a Schweinitz Johanna Editha Virginia Gisella Iren Eleonora nevet adják.

Ekhardt József fia, Kornélia fivére, Ekhardt Ferenc pedig több alkalommal is Magyaróvár városbírója, köztiszteletben álló, vagyonos polgár az előző századforduló idején – akinek több százezer koronát érő birtoka volt a jó kisalföldi termőföldön.

E városvezető fia, Ekhardt Tasziló jó családba születik, szép katonatiszti karrierbe kezd, de aztán a legtipikusabb dzsentris élettörténetet hozza össze, amiről a korabeli sajtó is beszámol.

1903-ban még erről szól a Pápai Közlöny: „Eckhardt Tasziló hadnagyot mély gyász érte apja halálával, ki M.-Ovárott városbíró és földbirtokos volt és Moson megye közéletében vezérszerepet játszott.”

Aztán 1907-ben a Friss Ujság:

„A rendőrség uzsoravétség miatt letartóztatta Csillag Ignácz czeglédi születésű sertéskereskedőt, akit már csalárd bukás vétsége miatt kezelt egyszer a törvényszék. A letartóztatás Eckhardt Tasziló huszárhadnagy, földbirtokos feljelentésére történt. Eckhardt Taszilónak ugyanis Magyaróvár határában van egy 200—300.000 korona értékű birtoka, amelyből 6000 korona kölcsön révén Csillag Ignácz ki akarta őt forgatni. A múlt év áprilisában kezdődött meg az ismeretség. Eckhardt akkor nagyon meg volt pénz dolgában szorulva és így belement az üzletbe, amely szerint 400 korona kölcsön fejében 1350 koronás váltót adott Csillagnak. Később megint anyagi zavarokkal küzdött Eckhardt. Kért háromszáz koronát, de Csillag kijelentette, hogy csak akkor ad, ha 12.000 koronás váltót kap róla. Eckhardt ebbe is belement. És mikor harmadízben fordult az uzsoráshoz, az kijelentette, hogy ad 8000 koronát, ha három havi lejárat után kétszeresen megfizeti, és akkor is csak olyan feltétellel, ha birtokát neki színleg eladja és három hónap múltán, a kölcsönösszeg kifizetésével visszaváltja. Eckhardt ebbe is belement, pedig az uzsorás csak 4800 koronát adott meg a kölcsönösszegből és még abból is elvett 2000 koronát - kölcsön. Az idő telt. A három hónap már vége felé közeledett. Ez alatt az idő alatt Csillag a feleségére íratta Eckhardt birtokát, és most a főhadnagy a 20.000 koronás kölcsönért, amiért ő tulajdonképpen 6000 koronát kapott, elvesztette volna egész birtokát, meg is fenyegették ezzel, és ekkor jelentette fel az uzsorást, kit a rendőrség letartóztatott.”

Népszava, 1909 január:

„Huszártiszt és sertéskereskedő. Több napi tárgyalás után csütörtökön mondott ítéletet a törvényszék az Eckhardt Tasziló panaszára Csillag Ignác és neje ellen megindított uzsoraperben. A biróság dr. Dési Géza védelme után bűnösnek mondotta ki Csillag Ignácot az uzsoravétségében és ezért 8 hónapi fogházra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélte s kötelezte Eckhard Tasziló javára 735 koronának visszafizetésére. Elrendelte a bíróság, hogy a telekkönyvben az Eckhardt ingatlanára Csillagék javára följegyzett jogok töröltessenek. Csillag Ignácnét a bíróság fölmentette az uzsora vétségének vádja alól. Az ítélet ellen az ügyész Csillagné fölmentése miatt fölebbezést jelentett be. De fölebbezett Csillag és védője is a bűnösség kimondása miatt.”

Friss Ujság, 1911 július:

„Tassiló főhadnagy eltűnt. A cifra nyomorúság. A főváros éjjeli életének ismert alakja volt még rövid idővel ezelőtt Eckhardt Tasziló. Valamikor huszárfőhadnagy volt s mint ilyen a legelőkelőbb társaságokba járt, frakkert tartott, állandó vendége volt a jobb éjjeli mulatóhelyeknek és napról-napra ott délcegeskedett a Kossuth Lajos utca korzón. Ez az életmód azonban felemésztette minden vagyonát s minthogy költséges kedvteléseiről nem tudott vagy nem akart lemondani, adósságokba verte magát. Barátaitól, ismerőseitől vett fel kölcsönöket. Előkelő barátai mutatták be a gróf Schweinitz fiuknak, akiktől egyenként és összesen hatezer koronát kapott kölcsön. Vagyonának utolsó roncsát, harmincezer koronát, egy burgonyazúzó-gyárba fektette, amely azonban nem vált be és az utolsó pénz is elúszott. Uzsorások karjai közé vetette magát ekkor Eckhardt Tasziló, akik teljesen tönkretették. A Schweinitz gróféktól kapott pénzt is visszakövetelték, de Tasziló nem tudott fizetni, Schweinitz Frigyes gróf ezért megtette a főkapitányságon Eckhardt Tasziló ellen a feljelentést. A rendőrség ma megállapította, hogy a volt huszárfőhadnagy már napok előtt eltűnt. Detektívek keresik és a körözőlevelet is kibocsájtják ellene.”

Eckhardt Tasziló aztán, úgy tűnik, valamikor valahogyan megkerült: az 1. világháború idején a hadsereg újsághíreiből értesülünk arról, hogy 1915-ben hadnaggyá, 1917-ben főhadnaggyá léptetik elő. Még később, 1936-ban egy Eckhardt Taszilót említenek, mint századost és katonai parancsnokot a Váci magyar királyi állami gyermekvédelmi iskolában – élete alkonyán itt játszhat katonásdit az egykor szépreményű huszártiszt, e hányatott sorsú, elfeledett, távoli rokon.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Amikor Luxemburgból vándoroltak ki Magyarországra

a591365c-d2b1-4d4d-b102-ac5a646859fa.jpg

Hazánk török háborúk utáni, 18. századi újjáéledése, a magyarok és számos betelepülő idegen nép közös, újbóli honfoglalása a pusztán maradt belmagyar, alföldi és dunántúli területeken érdekes történetek végtelen mennyiségét rejti magában - és még bőven lenne felfedezni való ebben az időszakban.

Számos mai magyar kutatja őseit, és sokan vannak közöttük olyanok, akik "sváb" eredetűek, s különösen kíváncsiak eredetükre. A "sváb" ugyanakkor egy gyűjtőfogalom, hiszen csak egy töredékük érkezett a délnémet Svábföldről. A valóság az, hogy a Német-Római Birodalom és a Habsburgok birodalmának megannyi területéről, vagy még azokon is túli távoli, egzotikus vidékekről érkeztek telepesek Magyarországra a 18. század folyamán.

A beérkezett és letelepedett bevándorlók nagy részének már nem deríthető ki a pontos eredete, hiszen a fennmaradt iratok és a régi anyakönyvek nagy része nem tartalmazza ezeket az adatokat. Szerencsések viszont azok a mai utódok, akiknek ősei olyan helyen éltek, ahol erre is fény derülhet. Ezek közül is kiemelkedik a Paks melletti, ma már Pakshoz tartozó Dunakömlőd falu, ahol az első telepesek pontos neve és származása is ismeretes.

A kutatott mai család egyik ősanyja, Türk Anna ősei a telepes faluként megszülető Dunakömlőd megmaradt régi dokumentumai miatt teljes mértékben megismerhetők, itt különösen érdekes történetek bontakoznak ki. Ezek a sokszor Európa túlsó feléről érkező felmenők többségében földmívesként, kisebb részben iparosként dolgoznak aztán a faluban. A Paks melletti Dunakömlődöt későn, de annál szervezettebben telepítik be II. József emberei 1785-ben, és megmaradt a részletes névlista arról, kik és honnan érkezve telepednek le Magyarországon, a Duna itteni nyugati partján. Közülük pedig értelemszerűen többen is a később Dunakömlődön születő Türk Anna felmenői. A szóba jöhető és ma már digitálisan elérhető, korabeli nyugat-európai anyakönyvekben több helyen pontosan meg lehet találni azon ősöket, akik később Magyarországra vándorolnak ki.

A szokásos vándorlási útvonal az volt, hogy a szerencsét próbálók – érdekes módon nem egyedülálló fiatalemberek, hanem jellemzően sokgyerekes családok – eredeti lakhelyükről akár sok száz kilométert gyalogoltak vagy szekereztek a Duna felső szakaszához, például Ulmba vagy Regensburgba. Ott hatalmas tutajokra szálltak más telepesekkel együtt, hogy elinduljanak lefelé a nagy folyón, el a távoli, ismeretlen Magyarország felé. Az utazás hosszú volt és veszélyes: hajóbalesetektől az útközben elkapott betegségekig, járványokig bármi megtörténhetett. Pontosan fel van jegyezve a kömlődi névlistákon, hogy vannak, akiknek családtagjai útközben haltak meg, vagy épp az első, kemény években hunytak el a dél-dunántúli ugar feltörése közben, a még alig-alig létező falujukban.

A megannyi ágról csak néhány történet:

Az első dunakömlődi Türk-ős, TÜRK Márton (1806-1842) felesége LUXENBURGER Erzsébet (1810-1855). Az ő dédapja, Martin LUXEMBOURG (1710-1776) még a német-francia határon fekvő Saar-vidék Hasborn városában dolgozik kereskedőként, felesége Catharina DENSINGER. Egyik fiuk, Peter LUXEMBURGER (1758-1831) dönt úgy, hogy szerencsét próbál Magyarországon, akkor már családos emberként: 1778-ban házasodik Catharina STEIN-nel (1751-1806), és 1785-ben az első telepesek egyikeként érkeznek Dunakömlődre. Fiuk, Antonius LUXEMBURGER (1783-1817) ekkor még alig 2 éves, és 17 évesen Kömlődön összeházasodik a 30 éves özvegy Theresia THEBANO-val. 1810-ben születik leányuk, Luxenburger Erzsébet, aki Türk Mártonhoz megy hozzá.

Fiuk lesz TÜRK György (1838-1900), aki molnárként dolgozik élete során, s neje Anna Maria VEINGARTNER (1843-1924). Az asszony anyai részről luxemburgi bevándorlók leszármazottja. A luxemburgi Eschdorfban élő Paul JUCHEM (1735-1784) és felesége, Cathérine EVERLING (sz.:1731) nyilván soha nem gondolt arra, hogy gyermekük majd egyszer Magyarországon köt ki, de Michael JOCHUM (sz.: 1754) úgy dönt, hogy ő is elindul e távoli földre. Az utazás során tragédia éri családját: meghal felesége és három gyermeke is, csak egy lány, Anna JOCHUM (sz.:1794) marad életben, aki 6 éves gyermekként utazza végig a Duna mentét új hazájáig. Ő mindössze 15 évesen megy hozzá Dunakömlődön a szintén luxemburgi származású Nicolaus HIRSCH-hez, és e házasságból születik HIRSCH Katalin (1801-1874), Anna Maria Veingartner édesanyja, mely leány aztán Türk György felesége lesz.

Türk György és Veingartner Anna fia lesz ifjabb TÜRK György (1863-1944), aki szintén dunai molnárként keresi és gyártja kenyerét. Az ő felesége KATTÁRI Anna (1863-1924), s leányuk lesz TÜRK Anna, a hartai ifjabb Máté Sándor majdani felesége. Ha a Kattári nevet szokatlannak találjuk, nem véletlen: Ősapjuk, Caspar Cartare (1746-1831) a mai francia földről, Lotharingiából, Dollenbachból érkezik 1785-ben Magyarországra, ő maga is francia lehet, s földművesként dolgozik. Kemény és kalandos életút végén is 81 évet él meg. Fia, Georgius CARTARI (1772-1830) Anna BOORMAN-nal házasodik, aki az apró luxemburgi Pintsch faluból Kömlődre érkezett Heinrich BOORMAN és Anna Maria Collin lánya.

Georgius Cartari fia KARTARY Antal (1810-1869; felesége: SCHÖNVEITZ Erzsébet), az ő fiuk pedig KATTÁRI Pál (1836-1921). E hosszú életű földműves felesége TUMPECK Terézia (1842-1911), aki anyai ágon további kömlődi betelepülők leszármazottja. Ez az ág a németországi Pfalzba, Armsheim közelébe vezet vissza. Jacob LACHER bíró volt a pfalzi hegyvidéki Medard településen: az ő unokája, Johannes Henricus LOCHER (1756-1810) vándorol ki 1785-ben Magyarországra, s az ő dédunokája lesz Kattáriné Tumpeck Terézia, Kattári Anna édesanyja, Türk Anna nagymamája. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

Családunk története - könyv és kutatás rendelésre

Kuruckodó labancok

 

kuruc.jpg

A rácsodálkozás után, hogy alpesi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik a kutatott magyar család, az érintett városka, a Stájerország és Karintia határvidékén fekvő Obdach nagyon aprólékosan adatolt, online is elérhető krónikájából kerültek elő újabb történetek a még régebbi helyi ősökről.

1642-es adat az obdachi anyakönyvben, hogy összeházasodik Matthias LEITNER pékmester, a Salzburg tartományból származó Andreas LEITNER fia Catharina JÄNŸ kisasszonnyal, aki a Bruck an der Mur melletti Kapfenbergben élő kovácsmester, Hans JÄNŸ leánya. A Salzburg környékéről érkező Matthias Leitner, valamint Catharina frissen betelepülő, ifjú házaspár, akik szülővárosukat és szülői házukat maguk mögött hagyva az egymást követő tűzvészekből újra meg újra feltámadó Obdachban próbálnak szerencsét. És meg is gyökereznek ott: Matthias Leitner a tisztes pékmesteri hivatás mellett a kisváros tanácstagja lesz, többször is említik Obdach krónikájában.

Házasságukból születik 1649-ben Eva LEITNER. Kamaszlány már, amikor a város és családjuk életét megroppantó tragédia következik be. 1664-ben nagy tűzvészben ég le Obdach, otthon és munkahely nélkül maradnak a helyi polgárok. A kétségbeesett obdachiak vezetője, a szintén mindenét elveszítő Jacob Gimpl városbíró egyenesen Lipót császárnak ír levelet, alázatosan kérve őt a segítség nyújtására, a korhoz passzoló barokkos körmondatokkal méltatva az uralkodót.

"Mindennél fényességesebb, leghatalmasabb és legtúlszárnyalhatatlanabb római császár, Magyarország és Csehország királya! Legkegyelmesebb császár, úr és örökös herceg! A római császári fenségnek kell ezen alulírottnak engedelmedével, szükségtől kényszeríttetve írnia, hogy sokat megélt, nyolcvanéves férfiként, császári őfelségét 17 évig bíróként szolgálva olyan szörnyű tűzvészt kellett átélnie, amiből a szegény polgárok alig tudták a magukon viselt ruhát kimenteni, és egyébként minden házunk, istállónk és állatunk hamuvá vált a tűzben. Házam újraépítésére, feleségem és gyermekeim eltartására az én idős koromban kell felhoznom azt, hogy a dicsőségében elhunyt III. Ferdinánd császárnak annak kegyelmes rendeletére az 1643-as esztendőben 300 arany kölcsönt adtam. Most saját szükségem és nagy károm miatt az osztrák udvari kamarához fordultam, de elutasítottak és türelemre intettek" – szól az alázatos kérelem.

A császár felvilágosítást kér kamarásaitól, de azt a tanácsot kapja, hogy ha Jacob Gimplnek visszafizetnék a rég felvett kölcsönt, azzal olyan lavinát indítanának el, ami a legsúlyosabban érintené a birodalom költségvetését. Így hát ismét türelemre intették Gimpl városbírót és károsult sorstársait, köztük helyi őseinket.

A kormányzat érdektelensége miatt a segítség nélkül maradt obdachiak megmakacsolják magukat, és elkezdik kijátszani a törvényt, hogy a nulláról ismét felépíthessék egzisztenciájukat. Még 1668-ban is azt a jelentést kapja a stájer tartományi vezetés Grazba, hogy az elégedetlen helyi polgárok, köztük Matthias Leitner passzív ellenállással dacolnak a nekik nem segítő kormányzat rendelkezéseivel. Nem folytatják szabályszerűen a piacozást, nem vezetik rendesen a számlákat, és az adózást is elkerülik, ahogy tudják.

Matthias Leitner épp ebben az esztendőben, 1668-ban tölti be a városbírói tisztséget. De mi is a feladata egy korabeli városbírónak? Leitnernek nyilván nincs könnyű dolga, hiszen háza és pékműhelye romjaiból kell magának és családjának újra megteremtenie a létezés kereteit, és egy időre az ő feladata lesz a romba dőlt város vezetése is. Az obdachi krónikából megtudjuk: a városbírókat évente választja szabadon a helyi polgárok közössége. Megválasztása után a bíró esküt tesz:

"Bírói hivatalomat hűséggel szolgálom, sem pénz, sem ajándék, sem barátság vagy rokonság, sem ellenségeskedés, gyűlölet, irigység vagy ellenszenv nem befolyásol, a szegénynek úgy mint a gazdagnak, a gazdagnak úgy mint a szegénynek jogot szolgáltatok ma és holnap úgy, hogy Isten előtt felelni tudjak érte. Úgy segítsen Isten, Szűz Mária, minden kedves szent és a szentséges Evangélium, ámen" – szólt az obdachi bírók esküje.

A városka bíróinak – hatalmuk jelképével, a bírói pálcával – akkoriban megvan a joguk élet és halál fölött rendelkezni, irányítják a helyi piacot, pénzügyeket és igazságszolgáltatást, az adók beszedését, a közrend fenntartását, az építkezések alakulását és még a szociális ügyeket is – az európai városok közösségei ősidők óta igyekeztek segíteni saját beteg, rászoruló tagjaiknak. Obdach bíróinak emellett természetesen a várost és szabadságjogait is védelmezniük kell a körülöttük létező feudális törekvésektől, nem beszélve az idegen ellenségekről.

Matthias Leitnernek bizonyára nem kevés terhet jelent a tűzvész utáni, kormányzati segítség nélkül maradt várost és közösségét irányítani, miközben családjáról is gondoskodnia kell, a túlélésre berendezkedett város fölött pedig már ott lebeg a központi kormányzat ellenőrzése. Az anyakönyv tanúsága szerint bírói esztendője után, 1669-ben halálozik el ezen ősapa.

Lánya, Eva Hanns Sigl pékmesterhez és későbbi városbíróhoz megy hozzá. Majdani dédunokájuk lesz Genoveva Sigl, akinek Jacobus Riedlmayrrel folytatott afférjából születik szerelemgyerekként 1762-ben az ifjabb Jacobus, aki felnőve kivándorol Magyarországra, s tőle ered a kutatott magyar család. 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

A vámosi "boszorkányok" története

vamos.jpg

Be careful, what you wish for, mondja az angol; és igaz ez arra is, ha túl mélyre mész a családfakutatásban, és olyan dolgokra találsz, amik nem éppen szívderítőek, ellenben hátborzongatók.

A kutatott családunk ősei Tokaj-Hegyalja és Miskolc vidékéről származnak, s ahogy az egyes ágakat végigkutattam, eljutottunk a Szikszó melletti Sajóvámosig is, ahol a régi időkben Járdánházy és Demeter családnevű ősök éltek. Itt lakott Járdánházy György feleségével, Demeter Erzsébettel az 1700-as évek közepén, tudható meg az akkoriban elindított helyi anyakönyvből. Mindkét família nemesi rangú volt, ami ott és akkor nem sok különbséget jelentett életmódban bárki másétól, gazdálkodtak a saját kis földjeiken a két kezükkel, esetleg néhány emberükkel. A családtörténet kutatásának egyik legérdekesebb része, amikor az anyakönyvek jellemzően 18. századi közepi elindulása előtti korokból találok rá nevekre, történetekre – amikor már megérkezünk a mélyebb történelem korába.

Örülhettünk így, amikor rátaláltunk a sajóvámosi Járdánházy János ősapára, akit Rákóczi katonájaként listáztak egy 1704-es összeírásban – és néztünk nagyot, amikor egy egészen másik történetben kerültek elő ezek a családok Sajóvámosról: a helyi boszorkányperben.

1709-ben történt ugyanis, hogy egyre furcsább dolgokat véltek látni és hallani a helyiek, ami aztán a hatóságok tudomására jutott, és el is kezdtek vizsgálódni. A lényeg: néhányan, majd egyre többen boszorkányokat kezdtek látni, majd ezzel meg is vádolni más falubelieket. Térben távol, de időben egyáltalán nem távol vagyunk a salemi boszorkányperektől, nem beszélve a német vidékeken addig népirtásszámba menő, tömeges boszorkányégetéseitől.

Magyarországon jóval kisebb mértékű volt a boszorkányperek száma (emlékezzünk Könyves Kálmán híres boszorkányos kijelentésére, ami egyébként nem pontosan azt jelentette, amit sokan hisznek), és az 1500-as, 1600-as években az ország jó részének a mindennapi túlélés volt a tét a folyamatos háborúzásokban, nem volt szükség és igény egyéb bűnbakok kreálására...

1709-ben tombolt még a Rákóczi-féle szabadságharc, azon a környéken is, de a sajóvámosiak boszorkányokat kezdtek látni. A hatóságok vizsgálódásai, majd a per során egymás után jöttek elő a bizarr történetekkel.

Két nőt látott egy lepedővel Dellei Mihály 45 éves nemes két fia, akik Demeter János fiaival együtt dolgoztak a szőlőben. Dellei aztán utánuk ment az erdőbe, ahol furcsa tüzet látott. Egy másik helyi nő felbukkant egy házban, aminek az ajtaján állítólag nem ment se be, se ki. Ugyanezt a nőt, Karasznai Zsuzsát azzal is megvádolták, hogy feltámasztott egy döglött macskát.

A vádaskodásban a prímet Diószeghiné Demeter Sára vitte. A 30 éves fiatalasszony állításai egyfajta mágikus realista horrorrá álltak össze, Idézzük az erről szóló történet részletét:

"A tanúk egy része Diószeghi Tamásné Demeter Sára (30) elmondására alapozza tanúvallomását, akit állítása szerint többször is megkínoztak a boszorkányok. Kígyó üldözte, amikor az erdőben Szent György fokhagymát ásott a férjének és magának. Megjelentek a boszorkányok egy férfi, Teleky Péter képében Szent György éjszakáján is. Kinyitották az ajtót, szólítgatták Sárát, hogy keljen fel, egyen körtét. Beleharapott egybe, de majdnem kitört a foga, olyan volt, mint a kő. Nem akart többet enni, de a „sánta asszony” kényszerítette: „Egyél, kurva!” és pofon csapta. Még kettőt kivett, de azok is olyan kemények voltak, hogy az ablak összetört, amikor nekivágta. Ezután kicsalták az udvarra, ahol meg volt terítve az asztal. Ott a boszorkányok – akik között Ivocs Péterné, Karasznai Zsuzsanna, Sánta Annók és Kalos Pálné volt ott – kakasszóig, hajnalig gyötörték és táncoltatták. Egyedül a főbíró felesége, Kalos Pálné kérte őket, hogy ne öljék meg. Ekkor a falhoz vágták és otthagyták. Karasznai Zsuzsanna még egyszer utána ment, ki akarta tolni a szemét, mondván, Vadász Kata küldte, hogy ölje meg. Pünkösd szombatjától Demeter Sára a férjével együtt átköltözött Szilvási Györgyné Tóth Eörzsik házába, mert nem mertek már otthon lakni. Egy este ott is rájuk törtek, „majd ki hánták az ajtót a sarkából”. Diószeghi zavarta ki őket a házból. Szilvási Györgyné ezalatt nem aludt ugyan, de nem tudott megmozdulni, amíg el nem mentek. Állítása szerint a boszorkányok fojtogatták, amiért Sárát befogadta magához."

És így tovább. Mindez még helytörténeti kis színes is lehetne, de az ügyből nettó boszorkányper lett, amiben 67-en tanúskodtak (!), köztük kilenc Demeter-családtag, valamint a Rákóczi-katona Járdánházy János ősapa is. Az erről szóló tanulmány szerint egyesek nyilván a vádlottak ellen, mások viszont azok mint régi ismerőseik, barátaik védelmében szólaltak fel, megint mások pedig inkább azt vallották, ők aztán nem tudnak semmiről semmit.

És megszületett végül az ítélet: Karasznai Zsuzsannát, Nagy Borbálát, valamint a démonok kiűzése érdekében Ivocs Péternét és Lovász Mátyásnét is – hóhér általi kínzásokra, valamint máglya általi halálra ítélte a bíróság.

"Arra nézve kívánnya Magistratus Uram eő kglme Fiscussa, hogy a meg nevezet személlyek, mint afféle ördögi mesterségekben foglalatoskodó boszorkányok (…) másoknak rettentő példájára hóhér által megégettessék (…) complex társaiknak ki vallására nézve hóhér által meg kinoztassanak a bé vött szokás és rend tartás szerint. Anno 1709 die 5. Junii in Possessione Sajó Vámos."

Talán inkább mégis jobb, hogy a mai korban a másokkal szembeni frusztrációkat, ezotéria és bűnbakok iránti igényeiket, mindenféle babonás paráikat a Facebookon élik ki a népek.

Békesség a holtaknak.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Polgári Magyarország 1772

polgari.jpg

Amikor a hegyaljai, szőlőt termő, bort adó Mádról származó, anyai ági felmenőket kutatva rátalálunk a helyi urbáriumi vizsgálatokra az 1772-es évből, amiben Bodnár Jánost, a család ősatyját mint "hites tanátsi személyt" is kérdezik Mád dolgairól; és ezzel rátalálunk egy két és fél évszázada, mai utódai fölött nyolc nemzedékkel élt, írástudó ős saját kezű aláírására, miután a hatóságok jegyzőkönyvébe leszögezték, hogy "ezen Váross Lakosai mind Libertinusok Lévén, egy Örökös Jobbágy sints", és ők "minnyájan eleitűl fogva Szabad Emberek". 

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Amikor alpesi szerelmi történetből ered egy komplett magyar család

obdach.jpg

Egy családtörténetünkből kiderül: egy osztrák alpesi kisvárosi írnokfiú és pékleány szerelemgyerekétől származik egy egész magyar család.

Obdach városka Stájerország és Karinthia határán fekszik az alpesi hegyek között, s az aprólékos részletezettségű helytörténetben áll: itt élt az 1600-as, 1700-as évek fordulóján a piactéren több házat is birtokló Sigl pékcsalád, valamint Bartholomeus Sandtner helyi katolikus egyházfi és pénztáros famíliája. Jacobus Sigl pék és Susanna Santner házasságából születik aztán Genoveva 1741-ben.
Minden szép és jó lett volna – ha Jacobus pék nem hal meg fiatal családapaként 1748-ban. A megözvegyült Susanna egy év múlva hozzámegy a szintén pékmester Thomas Stüklerhez.

Genoveva leányuk nyilván az új családban nevelődik, de alig nő fel, amikor 1762-ben házasságon kívüli gyermeke, Jacobus születik egy bizonyos Jacob Riedlmayertől – áll az obdachi anyakönyvben.

Ez a Riedlmayer fiú egy bizonyos Johann Sulzernél dolgozik – aki a nemzedékek óta Obdach környékén kovácsmesterként és vashámor-tulajdonosként jegyzett Sulzerek aktuális családfője, a híres stájer vasipar egyik korai vállalkozója akkoriban. Riedlmayer legény foglalkozása „Hammerschreiber”, vagyis a vashámornál, vasműhelynél dolgozó írnok – tehát írástudó a fiatalember.

Az anya, Genoveva nevénél pedig ott áll, hogy Sigl pék leányáról van szó. És az, hogy „complex”, vagyis „bűntárs” a házasságon kívüli afférban.

És jönnek az újabb bonyodalmak: a megesett kismama, Genoveva édesanyja, Susanna egy év múlva meghal; ezt követően pedig mostohaapja, Thomas Stükler a saját nagy adósságai és elszámoltatása elől menekülve egyszerűen világgá megy, a házukat pedig Thomas saját lánya, Maria örökli.

Hogy ezt követően mi lesz a kis Jacobus, annak mostohalányként felnőtt édesanyja, Genoveva, valamint a gyerek apja, idősebb Jacob Riedlmayer sorsa, rejtély.

Csak annyi tudható, hogy az ifjabb Jacobus felnő, és 1792-ben, 29 évesen már Magyarországon, Szentgotthárdon köt házasságot Julianna Krieglerrel, és a nyugati határszéli kisvárosban fogadóskodik.

A házassági bejegyzésben ott áll, hogy a stíriai Obdachból származik, és ott áll a vőlegény apjának, az egykori vashámori írnoknak, idősebb Jacobnak is a neve.

És az egykor félárvává vált, majd megesett Genoveva, bármerre is vetette őt élete során a sors, idős korában Jacobus fia mellé kerül a magyarországi Szentgotthárdra, méghozzá „özvegy” „Riedlmayer” néven. Lehet, hogy az egykori ifjú szerelmespár éltesebb korban összeházasodik, és rendezik bonyolultan alakult életüket? És aztán, amikor a férj meghal, az özvegyasszony még egy utolsó nagy életkalandba kezd, Magyarországra költözve?

Bármi is történhetett, így is összerakható a happy end: fia, Jacobus magához költöztette özvegy, idős édesanyját, Genovévát, aki így végül szerettei, a Magyarországon letelepedő fia és unokái mellett töltötte utolsó éveit, s 1814-ben hunyja le szemét örökre.

***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

Luxemburgi ősök, Magyarországon?!

capture-20240105-151838_1.jpg

 

capture-20240105-152121_1.jpg

 

Egyik családtörténetünk ősei, Heinrich Bormann és Adam Hirsch Luxemburgból vándoroltak ki az 1780-as években a dél-dunántúli, tolnai pusztákra, hogy magyar földön kezdjenek új életet családjaikkal.

Annyira nehéz elképzelni azt a világot, amikor az egyszeri luxemburgi falusi családfő egyáltalán hírt kap arról, hogy van ez a Magyarország, és annak is valami lakatlan pusztája, ahová ha kivándorol, akkor kap földet, házat, még kis pénzt is, csak jöjjön, csak jöjjön, becsszó!

És akkor úgy dönt a négy gyerekével és feleségével, hogy oké, akkor megyünk. És elvág minden köteléket - nincs ám fapados visszaút, meg folyamatos messengerezés meg Tripadvisor, semmi -, Luxemburg-külsőről elindulva abban a korban átvándorol valahogy a fél Német-Római Birodalmon. Aztán valahol Regensburgnál tutajra száll, onnan leereszkedik a Dunán Bécsen és Budán is túl a mesés Vadkeletre, és kiszáll a tutajról. Előtte a magyar ugar, és akkor hát, nekilát.

Mikrotörténelem, így szeretünk!

 ***

Érdekel saját családod múltja? Szeretnéd megismerni különböző őseidet és szerteágazó történeteiket? 

Máté Enikő vagyok, két évtized tapasztalatával és szenvedélyes kutatómunkával állítok össze családfákat, kutatok anyakönyvekben, családtörténetekben, és mindezekből egy összefoglaló és látványos családkönyvet állítok össze!

A családkönyv egy részletes és összefoglaló történeti írást tartalmaz a család őseiről, életéről kiegészítve régi családi fotókkal / levelekkel / családi anekdotákkal / térképrészletekkel / fennmaradt információkkal. Ára: hozott anyagból 55.000 Ft - tól.         

kutatómunka a részletektől függően külön megbeszélés tárgya, ezt a könyv ára nem tartalmazza. Előzetesen a kapott információk, az első adatok alapján felmérem, hogy milyen mélységekben kutatható a név és az adott település és körülbelül hány nemzedék kutatható. Személyenként 5000,- Ft a kutatás ára, vagy előzetes keretösszegben is meg lehet állapodni, és akkor ezen keretnek megfelelően állítom össze a családfát. 

Elérhetőségem: eniko.mate@hotmail.com

süti beállítások módosítása